Kínai jellegzetességek Liu Cixin Vándorló Föld című novellájában

Szerző: Pelle Tamás

Mint azt A kínai science fiction sajátosságai fejezetben említettem, a kínai science fiction attól lesz kínai, hogy érződik rajta a kínai gondolkodás és a kínai kultúra lenyomata. Ezek ebben a műben (Liu Cixin Vándorló Föld c. novellája -a szerk.) kétféleképpen jelennek meg: az egész mű mögött meghúzódó gondolkodásmódban, valamint a novellában elszórt apró részletekben, amelyekre egy kínai nem figyelne fel, de nyugati szemmel nézve kínai hatást keltenek.

Ami igazán különlegessé teszi a novellát, az természetesen a tény, hogy az emberiség nem űrhajókon hagyja el a Naprendszert, mint a legtöbb sci-fi történetben, hanem magát a Földet tolják ki a csillagrendszerből. Ez a megközelítés a kínai kultúrára vezethető vissza.

A kínai kultúrában az otthonnak, az ősök földjének hatalmas szerepe van. A kínai nyelvben a családra és az otthonra ugyanazt a szót használják: jia (家). Ez is mutatja mennyire erős a kettő közötti kapcsolat. Nem csak a klasszikus, de a mai Kínában is sokan mutatnak be áldozatot őseiknek, így aztán különösen fontos szerepe van az ősök földjének. Továbbá ezt támasztja alá a 落叶归根 (luoye-guigen) mondás is, amely arra utal, hogy az idős emberek is úgy térnek vissza a gyökereikhez, mint a fa alá hulló levél. Ilyen szempontból nézve tehát, már egyáltalán nem tűnik annyira őrült ötletnek az, hogy az otthonunkat, a Földet is magunkkal vigyük az űrbe.84 A novellában persze ezt még egy tudományos magyarázattal is megtoldja Kis Hszing tanárnő: 

"Egy kicsi ökoszisztéma, legyen akármilyen aprólékosan kidolgozott, nem képes hosszú időn keresztülfenntartani az életet. Ugyanez a helyzet az űrhajókkal is."

Továbbá létezik még egy klasszikus kínai történet, ami hasonlóan a Vándorló Földhöz, arról szól, hogy ha kitartóan küzdünk, nem létezik akadály, ez pedig: Hogyan hordta el a bolond a hegyeket? (愚公移山 Yugong yi shan)85 A történet lényegében arról szól, hogy mivel a bolond öregember faluját délről két hegy határolta, ezért minden alkalommal, amikor délre szerettek volna menni, kerülőt kellett tenniük. Így aztán az öregember elhatározta, hogy eltünteti a két hegyet, a köveket pedig máshova rakja. Az egész falu részt vett a munkálatokban, mindenki szorgalmasan dolgozott. Végül a próbálkozás híre eljutott az ég császárához, akinek tetszett az öregember elszántsága, így megkért két óriást, hogy vigyék el a hegyeket máshova, így végül a bolond öregember sikerrel járt. A történet tanulsága az, hogy ha elég elszántak vagyunk, bármi sikerülhet, akár az is, hogy a Földet hatalmas hajtóművek segítségével egy másik csillagrendszerbe költöztessük.86

A novellát tehát áthatja a kínaiak gondolkodásmódja. Most pedig nézzük meg az apró részleteket, amelyek szinten a mű "kínaiasságáról" árulkodnak.

– Ez nem ilyen egyszerű. Már a modern történelem óra előtt is tudnak mindent a hétköznapi életükből. –Ezután az őrsvezetőkhöz fordult. – Ti menjetek előre. Nincs mitől félni gyerekek. Kiskoromban én is nagyon izgultam, mikor először láttam napfelkeltét, de miután megtapasztaltam, milyen csodálatos látvány, többé nem féltem.

Ez a részlet a mű elején történő osztálykirándulásból származik, amikor a gyerekek először látják meg a Napot. A tanárnő az őrsvezetőket kéri meg, hogy menjenek előre, és nézzék meg a napfelkeltét. Tehát a jövő Kínájában még mindig vannak őrsvezetők.

A következő részlet egy találós kérdésről szól, amelyet a gyerek narrátor filozófia tanára tett fel az osztálynak:

– Egy síkságon sétálgatsz fel-alá, amikor egyszer csak szembe találod magad egy fallal. Ez a fal felfelé végtelen magas, lefelé végtelen mély, jobbra és balra is végtelen hosszú. Mi ez a fal?

A kérdésre a válasz a halál, a narrátor pedig a halál falát fehérnek gondolta, mint ahogy Kínában a gyász színe a fehér.

A következő részlet akkor játszódik, amikor a Föld először érkezik aphéliumra, és az elbeszélő az ünnepségeta tavaszünnephez (春节 chunjie), egy hagyományos kínai ünnephez hasonlítja:

A pályamódosítás ötödik évében, amikor a Föld aphéliumra érkezett, vagyis keringésének a Naptól legtávolabb eső pontjára, a családunk kiment a tengerpartra. Ez a nap ünnep volt, olyasmi, mint a tavaszünnep vagy a karácsony. Mivel ezen a napon járt a Föld legmesszebb a Naptól, ezért az emberek a biztonság illúziójába ringatták magukat.

Egy érdekes hasonlat Linger szájából, amikor a földalatti városokat egy kínai ételhez, a húsos lepényhez (馅饼 xianbing) hasonlítja:

– De ez nem így van. A számítások szerint, a hélium felvillanás után még legalább száz órába beletelik majd, mire a Föld teljesen elpárolog.

– Pont ez a legszörnyűbb az egészben – fakadt ki Linger. – Itt, ötszáz méterrel a föld alatt olyan, mintha egy húsos lepénybe lennénk töltve. Először lassan megsülünk, aztán pedig elpárolgunk!

Érdekes jelenség még, hogy a Föld lakosságának szabályozására újra születésszabályozást vezettek be:

A keze legyintésével egy holografikus képet vetített ki, amin néhány tízezer pontocska volt szépenelrendezve. Minden egyes pont egy, az Egyesült Kormányhoz az utóbbi napokban bejelentett házasságot szimbolizált. A nehézkes körülmények miatt, törvények születtek a születések számának szabályozására. Három friss házaspárból csak egy vállalhatott gyereket, ez sorsolással dőlt el.

Valamilyen szinten akár még a lázadást is tekinthetjük kínai elemnek. Kína hosszú történelme során a dinasztiákat szinte minden alkalommal lázadások döntötték meg, amelyek kiindulópontjául a rossz életkörülmények, mint például a szegénység és az éhezés szolgáltak. A műben vitathatatlan, hogy folyamatos veszélyben élnek az emberek, és amint felmerült a gyanú, hogy ez nem feltétlenül az emberiség fennmaradásáért történik, azonnal felkelnek a "zsarnok Egyesült Kormány" ellen.

A novella tehát igazi kínai történet, jól megfigyelhetők benne a kínai kultúra és gondolkodás sajátos elemei.

• Részletek az alábbi szakdolgozatból:

A kortárs kínai science fiction irodalom - Liu Cixin Liulang Diqiu című novellájának elemzése

Alapszakos szakdolgozat

Készítette: Pelle Tamás, Keleti nyelvek és kultúrák alapszak – kínai szakirány, kínai tolmács- és fordítóképzés szakirányú specializáció

Témavezető: Major Kornélia, megbízott előadó

ELTE, Budapest, 2024

• A felhasznált irodalom, az elsődleges és a másodlagos források listája, valamint a lábjegyzetek megtalálhatók a szakdolgozat VIII. fejezetében (51-55.o.). A szövegben található számok az eredeti tanulmány lábjegyzeteinek a sorszámai.

További fejezetek: 

• Vándorló Föld #1
• Vándorló Föld #2
• Vándolró Föld #3
• Vándolró Föld #4

Pelle Tamás

Pelle Tamás vagyok, az ELTE Keleti nyelvek és kultúrák szak kínai szakirányán végeztem. Nagyjából három és fél éve tanulom a kínai nyelvet, amibe az első órámon beleszerettem, és amibe napról napra újra beleszeretek. Nagyjából tizenhét éves koromban került a kezem ügyébe véletlenül egy kínai sci-fi novellásgyűjtemény, de csak pár évvel később tetszett meg igazán a műfaj, amikor elolvastam Liu Cixintől A háromtest-problémát. Ezek után egyértelmű volt számomra, hogy a jövőben, ha lehetőségem lesz rá, szeretnék a kínai sci-fivel foglalkozni, mélyebben megismerni a kínai irodalomnak ezt az érdekes, izgalmas ágát.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.