YU QIUYU / JÜ CSIU-JÜ / 余秋雨
Yu Qiuyu (余秋雨, pinyin hangsúlyjelekkel: Yú Qiūyǔ, népszerű magyar átírással: Jü Csiu-jü), férfi, 1946. augusztus 23-án született a Zhejiang tartománybeli Yuyao megyében (ma: Cixi). 1968-ban végzett a Sanghaji (pinyin: Shanghai) Színművészeti Főiskola drámairodalom szakán. 1962-től publikálják műveit. 2008 szeptemberében a Sanghaj Városi Oktatási Bizottság létrehozta a Yu Qiuyu Mester Stúdióját, 2012. október 12-én pedig Pekingben a Qiuyu Akedémiát, amely egy doktoranduszhallgatók kineveléséért felelős felsőoktatási intézmény, ahol jelenleg két szakirányban, kínai művelődéstörténet és kínai művészettörténet szakon tanulnak a hallgatók. A Yu Qiuyu keze alól kikerült húszkötetnyi mestermű széles körben ismert és elismert Kínában és az ország határain kívül is, és a kortárs kínai irodalomban az ő alkotásai büszkélkedhetnek az egyik legnagyobb olvasótáborral. Fő művei többek között: Gyötrelmes utazások a kultúrában 《文化苦旅》, Hegyvidéki feljegyzések 《山居笔记》, Ezeréves sóhaj 《千年一叹》, Határtalan utazók《行者无疆》, Adj kölcsön egy életet 《借我一生》 című esszékötetek.
Yu Qiuyu írásai az idő, a tér, az emberi személyiségek és az esztétika szempontjából vizsgálják Kínát. A Gyötrelmes utazások a kultúrában, a Fagyos hideg és hosszú folyó 《霜冷长河》, az Ezeréves sóhaj, Határtalan utazók stb. történelmi, kulturális esszéi gazdag kultúrtörténeti ismereteken alapulnak, s mély gondolati tartalmukkal, költői nyelvezetükkel kalandos utazásokra viszik az olvasót a kínai civilizáció több ezer éves folyóján, ugyanakkor nemcsak a kínai kultúra mélységét tárják fel számunkra, hanem sajátos stílusukkal a kortárs kínai esszé számára is új utat nyitottak.
A people.cn honlap kritikája szerint Yu Qiuyu "kulturális esszéiben" egyetlen fő témára összpontosít: Kína történelmére és kultúrájára visszatekintve elmélkedik és vizsgálódik, számos dolgot újragondolva és átértékelve. Egy nemzet történelme az adott nemzet közös szellemi vagyona, az adott nép nemzeti sajátosságaiban rejlő előnyös és hátrányos tulajdonságok összefonódása után létrejött "üledék". A híres kínai író, Bai Xianyong megítélése szerint Yu Qiuyu "felélesztette a nyolc nagy Tang- és Song-kori író világról elmélkedő lelkét", Jia Pingwa pedig úgy véli, hogy "Yu Qiuyu kétségtelenül kiszélesítette a mai irodalom világát".
A Gyötrelmes utazások a kultúrában című esszékötet Yu Qiuyu első kulturális esszékötete, amely az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig alkotott írásait tartalmazza, amikor Kínában és más helyeken oktatott és kutatott. Négy fő részből áll: álmok, utazások Kínában, a nagyvilágban és emberi életekben. Az egész könyv a természet és a tájak, a helyi szokások és a történelmi személyiségek megfigyelésén alapul, s ezekből kiindulva keresi a kultúra lelkét és az emberi élet lényegét, igazságát, valamint kutatja a kínai kultúra történelmi sorsát, és a kínai írástudók, az értelmiség személyiségjegyeit. A Hegyvidéki feljegyzések című kötetet az író 1992‒1994 között, több mint két esztendő alatt írta meg, és összesen tizenegy írást tartalmaz. A kötet írásakor az író visszavonult az állásából, s az alkotás és vizsgálódás folyamán számos olyan helyet keresett fel újra, amelyekről korábban már írt. Eredeti elképzelése nyomán a Hegyvidéki feljegyzések közvetlen tapasztaláson és megismerésen keresztül tanulmányozza a kínai civilizáció írott emlékeit. Az Ezeréves sóhaj, a többi kötetétől eltérően, egy napló. Az ezredforduló idején, Yu Qiuyu a Hongkong Phoenix TV Millenniumi utazások című műsora keretében negyvenezer kilométert tett meg egy autóskonvojjal, s a hosszú utazás során átélt élmények mind rögzítésre kerültek ebben a könyvben. Az író szomorúan, komolyan, érthetően, mégis gyönyörűen kimunkált nyelven rögzítette többek között az iszlám, a mezopotámiai, az arab, az indiai, az ókori egyiptomi, a héber és más civilizációk hanyatlását, illetve fejtegeti hanyatlásuk alapvető kiváltóit, miközben megállás nélkül kutatja a kínai civilizáció folytonos fennmaradásának az okait is.
Magyarul megjelent művei:
YU QIUYU: A borbíró sírja. ford. Barta Erika. Magyar napló 14.évf. VI.sz. 35-38.o. (2002.)