ZH

ZHOU LILI / CSOU LI-LI / 周李立

Zhou Lili (周李立, pinyin hangsúlyjelekkel: Zhōu Lǐlì, népszerű magyar átírással: Csou Li-li), nő, 1984 márciusában született Kínában, Sichuan (Szecsuán) tartományban. Tizennyolc éves korától Pekingben tanul, él és dolgozik. Egyetemi tanulmányait a Kínai Népi Egyetem Újságíró Intézetének rádió és televíziózás szakán végezte, az iskolaévek alatt leginkább videó- és dokumentumfilmeket készített, a diploma megszerzése után tizenegy évre állami köztisztviselővé vált, jelenleg a könyvkiadásban dolgozik. 2008 áprilisában édesapja elhunyt, májusban Sichuan tartományt súlyos földrengés sújtotta, e két esemény Zhou Lilit írásra ösztönözte. 2008-tól irodalmi folyóiratokban novellákat kezdett publikálni, az elmúlt tíz évben közel száz szépprózai műve jelent meg, összesen több mint egymillió írásjegy terjedelemben. Számos irodalmi díjat nyert, mint például a Válogatott Elbeszélések díját, a Száz Virág irodalmi díjat, több elbeszélésgyűjteménye jelent meg, többek között az Öröm 《欢喜腾》 és a Perspektíva 《透视》. Az Angyalok lépcsője 《天使的台阶》 c. művét japán nyelvre is lefordítottak.

Zhou Lili úgy véli, hogy "az emberek közti szakadékot lehetetlen felszámolni, a kommunikáció többnyire hatástalan marad, a modern társadalomban az úgynevezett valódi megértést rendkívül nehéz elérni." Ezért a tollából született karakterek többsége a magányos elszigeteltség és egyedüli küzdelem csapdájában ragad. Zhou Lili alkotásai elsősorban Pekingben és más nagyvárosokban játszódnak, korunk városi lakosságának magányos világát festi le. Művészi törekvései során Zhou Lili számos útra és kifejezésmódra talált rá, és ezért tűnhet úgy, hogy ugyanaz a téma, ugyanaz a történet a tollából mindig különleges és újszerű megvilágításban születik újjá.

A Futás a szűk sikátorban 《去宽窄巷跑步》Zhou Lili egyik legjelentősebb alkotása. E rövid írásában ‒ "novella, amely tartalmilag egy kisregényt foglal magában" ‒ nők három generációja idegenül el egymástól a kommunikációs akadályok és kölcsönös meg nem értés miatt. Másik reprezentatív munkája a Nyolc ajtó 《八道门》 egy egyedülálló férfiról szól, aki első alkalommal teszi be a lábát Peking egyik csúcsminőségű lakónegyedébe, és olyan luxuséletet próbál ki, amelyet önerőből nem lenne képes fenntartani. Megtapasztalja ezáltal a lakónegyed által felruházott hamis személyazonosságot, valamint az ezt követő ürességet és csalódást is. Sokan úgy vélik, hogy ez az alkotás egy "jel", amely "a 80-as évek vége után végre megjelent az irodalmi porondon", "képes zökkenőmentesen kapcsolódni ehhez az időszakhoz", "a valósággal való konfrontációban megtalálhatjuk a megfelelő diskurzus terét", "reálisan mutatja be a fiatalabb generáció belső tapasztalatait". A "Művészeti Zóna" novellasorozata szintén egy fontos mérföldkő a művei sorában, tucatnyi novellában, közel kétszázezer írásjegy terjedelemben mutatja be a kortárs fiatal művészek egy csoportját. A pekingi Művészeti Zóna, mint ablak perspektívájából mutatja be az úgynevezett "hiúság vására" jelenség komor és elviselhetetlen valóságát, amelyet úgy értékelnek, hogy "a fiatalabb generációnál érettebben, az írók előző generációjánál jobban mutatja be a középosztály aggodalmát, unalmát és meg nem értettségét, miközben a szerző neme elhalványul, és átadja helyét egy erős, független és jól felismerhető jelenlétnek".

Kortárs kínai írók adatbázisa

©CCTSS

©SERAPIS

Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2018/0328/c405057-29893136.html