- ZHAI YONGMING / CSAJ JUNG-MING / 翟永明
- ZHANG CHU / CSANG CSU / 张楚
- ZHANG JIAJIA / CSANG CSIA-CSIA / 张嘉佳
- ZHANG JIE / CSANG CSIE / 张洁
- ZHANG KANGKANG / CSANG KANG-KANG / 张抗抗
- ZHANG WEI / CSANG VEJ / 张炜
- ZHAO BENFU / CSAO PEN-FU / 赵本夫
- ZHAO LIHONG / CSAO LI-HUNG / 赵丽宏
- ZHAO MEI / CSAO MEJ / 赵玫
- ZHENG MIN / CSENG MIN / 郑敏
- ZHENG
XIAOQIONG / CSENG HSZIAO-CSIUNG / 郑小琼
- ZHENG YANYING / CSENG JEN-JING / 郑彦英
- ZHOU DAXIN / CSOU
TA-HSZIN / 周大新
- ZHOU GUOPING / CSOU KUO-PING / 周国平
- ZHOU LILI / CSOU LI-LI / 周李立
- ZHOU TAO / CSOU TAO / 周涛
- ZHOU XIAOFENG / CSOU HSZIAO-FENG / 周晓枫
- ...
ZHENG XIAOQIONG / CSENG HSZIAO-CSIUNG / 郑小琼
Zheng Xiaoqiong (郑小琼, pinyin hangsúlyjelekkel: Zhèng Xiǎoqióng, népszerű magyar átírással: Cseng Hsziao-csiung), nő, 1980 áprilisában született a Sichuan (Szecsuán) tartományban található Nantong városában. A Nantongi Egészségügyi Középiskolát végezte el. 2001-ben Guangdong tartományba, Dongguan városba költözött, ahol különféle gyárakban (vasárugyárban, fröccsöntő üzemben, bútorgyárban, elektronikai gyárban) futószalag mellett dolgozott. A nehéz gyári munka mellett a költészetben keresett vigaszt, versekben örökítette meg a futószalag melletti életet. Az olajos, zsíros gépeken, tenyérnyi papírfecnikre (gyári tanúsítványokra, kidobott készletjegyzékekre) jegyezte föl annak a közel négyszázmillió kínainak az életkörülményeit, akik a falvakból a városokba áramlottak dolgozni. Versei nagy visszhangot váltottak ki Kínában. Számos verseskötete jelent már meg, például az Egy munkásnő feljegyzései 《女工记》, a Huangma hegygerinc 《黄麻岭》, a Zheng Xiaoqiong válogatott versei 《郑小琼诗选》, a Rózsaültetvény 《玫瑰庄园》, a Fajtiszta növények 《纯种植物》. Egy munkásnő feljegyzései című kötetét külföldön is kiadták, lefordították angol, vietnámi, indonéz nyelvre is. Más műveit is lefordították idegen nyelvekre, például angolra, németre, vietnámira, franciára, és indonéz nyelvre.
Zheng Xiaoqiong korunk társadalmának számos ellentmondását és konfliktusát megörökíti a verseiben: a városi civilizáció és a vidéki hagyományok, a szülőföld és a migráció, a hivatalok és a magánemberek, a közösség és az egyén, a környezet állapota és a fejlődés közötti ellentétet. A "vas" Zheng Xiaoqiong írásainak központi eleme, egyben a legfantáziadúsabb és legátütőbb erejű szimbólum, amit kitalált. Verseiben nemcsak az indusztrializmusról vallott felfogása található meg, hanem a névtelen életek mellett tett tanúbizonysága is. Miközben a maga meztelen valóságában mutatja meg a társadalom alsó néprétegeinek kínját és tehetetlenségét, soraiban olyan erő feszül, amely bármely pillanatban robbanhat.
Költeményei szinte meseszerűek. A gépek tetején pár tucat papírfecnire írta Gyalogos-felüljáró 《人行天桥》 című hosszú versét, amely valósághűen mutatja be a kínai alsó néprétegek életkörülményeit, és ábrázolásában az eltérő csoportok és közösségek szempontjai, a városi élet különböző jelenségei is feltűnnek: a városban összekeveredő tömegek, a munkásosztály, prostituáltak, irathamisítók, kábítószeresek, különféle tiltakozók, koldusok, közterület-ellenőrök, éjszakai szórakozóhelyek, motoros rablók, nemi betegségekről szóló hirdetések, a tőzsde, ingatlanhirdetések, a jótékonysági lottó, öngyilkossági hírek, stb. A "híd" a kortárs kínai társadalom átalakulásának metaforája, és mint ilyen, összeköt szellemet és lelket, vallást és hagyományt, életet és halált. Zheng Xioaqiong közel hat éven keresztül látogatta az iparnegyedeket, és széleskörű kapcsolatot épített ki az ottani munkásnőkkel; Kína távoli vidékein végzett terepmunkája során is több ezer munkásnővel került kapcsolatba. A találkozások alapján versben rajzolta meg az kínai munkásnők valós, hiteles alakját. Egy munkásnő feljegyzései című kötetét nevezik "a kínai költészet egyik mesterművének", de azt is mondják róla, hogy "a kínai költészet történetében az első szimfonikus költemény, amely egyszerre szól nőkről, munkásokról és a tőkéről." Világos narratív stílusban vázolja fel az egyszerű, alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó nők alakját, a futószalagtól a homályos lábmosó helyiségekig, a prostituáltaktól a városi élet nyerteseiig, és a szülőföldjüktől távol elhunytaktól azokig, akik megvalósították városi álmaikat... Az Egy munkásnő feljegyzéseiben Zheng Xiaoqiong nagyszabású összefoglalót készített a századról, a kötet a 21. századi kínai költészetnek és a kínai feminizmus történetének egyaránt fontos állomása. Rózsaültetvény című kötetében Kína utóbbi egy évszázadának folyamatosan változó "családtörténetét, hanyatlástörténetét és alávetettségének történetét" bontja ki, egyben a kínai nőkről szóló tragikus elégia is. A kötetben megénekelt hányatott egyéni sorsok az utóbbi egy évszázad összes kínai emberének a sorsát magukba sűrítik.
Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2017/0522/c405057-29292141.html
Magyarul megjelent művei:
- ZHENG XIAOQIONG: Rohanás; ford. Salát Gergely, In: A tökéletlenség dala - Versek Guangdong tartományból, szerk. Balázs Éva, Zombory Klára, Geopen Könyvkiadó, 2019
- ZHENG XIAOQIONG: Vas; ford. Salát Gergely, In: A tökéletlenség dala - Versek Guangdong tartományból, szerk. Balázs Éva, Zombory Klára, Geopen Könyvkiadó, 2019
- ZHENG XIAOQIONG: Élet; ford. Salát Gergely, In: A tökéletlenség dala - Versek Guangdong tartományból, szerk. Balázs Éva, Zombory Klára, Geopen Könyvkiadó, 2019
Recenziók | Kritikák:
- Elbeszélések Guangdong tartományból; Esszék Guangdong tartományból; Versek Guangdong tartományból; Jü Hua: Élni, szerző: Szokács Kinga, ÉS - EX LIBRIS, LXV. évfolyam, 21. szám, 2021. május 28.
https://www.es.hu/cikk/2021-05-28/szokacs-kinga/ex-libris.html