- SONG XIAOCI / SZUNG HSZIAO-CE / 宋小词
- SU SU / SZU SZU / 素素
- SU TONG / SZU TUNG / 苏童
- SUN GANLU / SZUN KAN-LU / 孙甘露
- SUN PIN / SZUN PIN / 孙频
...
SONG XIAOCI / SZUNG HSZIAO-CE / 宋小词
Song Xiaoci (宋小词, pinyin hangsúlyjelekkel: Sòng Xiǎocí, népszerű magyar átírással: Szung Hsziao-ce), nő, eredeti neve Song Chunfang (宋春芳, pinyin hangsúlyjelekkel: Sòng Chūnfāng, népszerű magyar átírással: Szung Csun-fang), 1982 januárjában született a Hubei tartományban lévő Jingzhou városhoz tartozó Songzi település délnyugati sarkában fekvő kis falucskában. Egyetemi tanulmányait követően vidéki tanárként, rádiós szerkesztőként és újságíróként dolgozott. 2008-ban Wuhanba költözött és a helyi Kulturális Központban kapott munkát, 2015-ben a Jiangxi Tartomány Nanchang Város Kínai Irodalmi és Művészeti Szövetség hivatásos írója lett.
Song Xiaoci első irodalmi műve egy tizenhat éves korában írt kis vers, ami megjelent a Songzi megyei szintű város Wei-folyó c. irodalmi kiadványában, az irodalmi alkotás iránti erős szenvedélye ezt követően bontakozott ki. Legjelentősebb művei: a Nyitott képernyő 《开屏》, az Egyenes járás 《直立行走》 és a Jó szerencsét 《祝你好运》. E három kisregény közös vonása az, hogy női szemszögből jeleníti meg a vidékről a városba költöző fiatal nők keserűségét, szomorúságát és sorsát. Az irodalomkritikus, Liu Ting asszony szerint: "Song Xiaoci történetei erős feltáró jelleggel ábrázolják a valós életet, az élet apró részletét. Elmondható, hogy Song Xiaoci valamennyi novellája csatatér, ahol minden talpalatnyi földért küzdeni kell, a karakterek harcolnak az élettel, háborúba bonyolódnak a társadalommal, konfrontálódnak saját magukkal: olyan gazdag és eleven világ ez, amelyet Song Xiaoci épít fel a műveiben." Az író, Su Bei így beszél róla: "Song Xiaoci az élettel szembesít igen erős realitásérzékkel. Műveivel magához láncolja az olvasót, pár oldal elolvasása után képtelenség letenni a könyvet, nem tudjuk elengedni, mert aggódunk a karakterek sorsa miatt."
A Nyitott képernyő Qin Yuduo, egy szegénysorban élő, vidéki családból származó lány városi élete során szerzett sanyarú tapasztalatait meséli el. A főhős minden erejével azért küzd, hogy beházasodhasson egy gazdag családba, de megtévesztik és megszégyenül, a jobb élet reményében azonban mindent hajlandó elviselni, az élet, a család és a munkahely gondjaira, dilemmáira azonban gátlástalan megoldásokat talál, a kudarc történetének tulajdonítják emiatt ezt a művet. Az Egyenes járás témája a városi házak lebontása, a városi polgárok életük javításáért folytatott küzdelme, és nagyon nyugodt hangnemben kerül kifejezésre benne az emberi sors és méltóság. A mű fordulatos és ritmusos narratív megoldásokkal az élet nehézségeit és fájdalmait írja le a társadalom alsó rétegének tragikus történetén keresztül. A Jó szerencsét című kisregény egy vidéki lány, Wu Caihong történetét járja körül, aki kiskorától kezdve a városban élő nagybátyja családjában dolgozik gyermekvigyázóként, a fiatalkorából közel egy évtizedet ezzel tölt, míg végül hozzájut egy városi lakáshoz. Végre megtelepszik, de elviselhetetlen házasságban köt ki egy fogyatékos férj oldalán, az MLM kereskedelemmel foglalkozó cégben karrierje során folyamatosan nehézségekkel szembesül, majd amikor a nagybácsi hirtelen visszaveszi a korábban ajándékként átadott ingatlant, Wu Caihong városi élete végtelen kiábrándultságba és reményvesztettségbe süllyed. Song Xiaoci novellái a társadalmi alsó rétegeinek kiélezett, heves küzdelmekkel teli, tehetetlen és végtelenül szomorú sorsát tükrözik.
A közelmúltban Song Xiaoci a kínai vidéki életet bemutató művet jelentetett meg, amelyben egy idős özvegy férfi és a butácska leány tragikus sorsának feltárása közben a szerző gondolatai is megjelennek a kínai vidék aktuális problémáival kapcsolatban.
Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2017/0921/c405057-29549837.html