- LAO TENG / LAO TENG / 老藤
- LEI PINGYANG / LEJ PING-JANG /雷平阳
- LI CUNBAO / LI CUN-PAO / 李存葆
- LI ER / LI ER / 李洱
- LI GUANTONG / LI KUAN-TUNG / 李贯通
- LI GUOWEN / LI KUO-VEN / 李国文
- LI PEIFU / LI PEJ-FU / 李佩甫
- LI YING / LI JING / 李瑛
- LI YUANSHENG / LI JÜAN-SENG / 李元胜
- LIANG XIAOSHENG / LIANG HSZIAO-SENG / 梁晓声
- LIN BAI / LIN PAJ / 林白
- LIU CIXIN / LIU CE-HSZIN / 刘慈欣
- LIU JIANWEI / LIU CSIEN-VEJ / 柳建伟
- KEN, LIU / 劉肯
- LIU LIANGCHENG / LIU LIANG-CSENG / 刘亮程
- LIU QINGBANG / LIU CSING-PANG / 刘庆邦
- LIU XINGLONG / LIU HSZING-LUNG /刘醒龙
- LIU ZHENYUN / LIU CSEN-JÜN / 刘震云
- LU MIN / LU MIN / 鲁敏
- LI WEIPING / LU VEJ-PING / 卢卫平
- ...
LIU XINGLONG / LIU HSZING-LUNG /刘醒龙
Liu Xinglong (刘醒龙, pinyin átírással: Liú Xǐnglóng, népszerű magyar átírással: Liu Hszing-lung), férfi, 1956 januárjában született a Hubei tartomány Huanggang városához tartozó nevezetes történelmi emlékhely, Dongbo Chibi közelében, egy kormányzati vendégházban. Jelenleg az Illatos füvek magazin főszerkesztője, a Kínai Írószövetség Regény Bizottságának alelnöke. 1973 januárjában szerezte meg középiskolai diplomáját, ezután vízgazdálkodási mérnökként, valamint gyári munkásként dolgozott. Első művét 1984-ben adták ki, híres kisregényei, a Főnixes citera 《凤凰琴》 és a Részeg őszi szél 《秋风醉了》1992-ben jelentek meg. 1998-ban Tibetben földomlás temette maga alá, ezt az élményét később a Hason kúszva a fennsíkon 《用胸膛行走的高原》 című versében örökítette meg. Ezután főként regényeket írt, legjelentősebbek a Tiszteletet parancsoló 《威风凛凛》, Fájdalmas veszteség 《痛失》, Monstrum 《弥天》, A mennyek kapuja 《圣天门口》, Az égenjárók 《天行者》, Tekergő kígyó 《蟠虺》. A Teaszállítás Pekingbe 《挑担茶叶上北京》 című kisregénye elnyerte az I. Lu Xun irodalmi díjat, és a párizsi Kína Kékje kiadó megjelentette francia nyelven is Du Thé d'hiver pour pékin címmel, amelyről a France 3 televíziós csatorna külön is tudósított. Az égenjárókelnyerte a VIII. Mao Dun irodalmi díjat, The sky dwellers címmel lefordították angolra, a könyv az Aurora kiadó gondozásában jelent meg. Számos további művét lefordították angolra, franciára, japán és koreai nyelvre.
"Ha egy ember szemével nézzük, a világ csupa ember; ha egy vadállat szemével nézzük, a világ csupa vadállat". Novelláiról Liu Xinglong azt nyilatkozta: "A regény dolga nem az, hogy a világ minden bűnét és gonoszságát feljegyezze, hanem hogy bűn és gonoszság idején az emberek lelkiismeretességét, jóra törekvését, erényét és szeretetét mutassa meg. A regény feladata nem az, hogy a világ dicsőségét bemutassa, hanem hogy az oda vezető út bizonytalanságát, fájdalmát, a szégyent és a küzdelmeket bemutassa". Az irodalomkritikus Feng Mu Liu Xinglong műveit "neorealistának" nevezte, és később irodalmi berkekben az írót a realizmus zászlóvivőjeként kezdték emlegetni. Li Jingze irodalomkritikus szerint: "Amikor az egész világon mindenki azt írja, hogy "nem hiszek", Liu Xinglong csak azért is azt írja, "hiszek". Ez a fajta irodalom egyre ritkább, és még több erőre van szükség hozzá. Mert ennek az erőnek a birtokában az író kardvívóvá válik, aki nem azzal kérkedik, hogy milyen híres kovács készítette a kardját, hanem csakis a penge élében bízik. Éppen úgy, ahogy a férfi, ha igazán szerelmes egy nőbe: nem a nő szépségével kérkedik, hanem minden erejével meg akarja óvni azt."
Liu Xinglong az utóbbi tíz évben írta meg széleskörűen elismert epikus nagyregényét, a háromkötetes A mennyek kapuját, a Mao Dun irodalmi díjat elnyerő Az égenjárók című regényét, valamint az irodalmi világot sokkoló Tekergő kígyót. A 2014-ben megjelent regény alapgondolata: "Aki felismeri az idők szavát, hős, aki pedig nem, az szent". A regény címe a Zeng állambeli Yi herceg különleges és ritka bronzeszközének központi díszítőelemére utal. A bronztárgy, mint szimbólum, jelen van az egész műben, amely tökéletesen ötvözi a klasszikus elbeszélések különleges vonásait a modern elbeszélések újszerűségével. Liu Xinglong ars poeticája, amelyet mindig is vallott: az irodalom a kis helyek nagy történetéről, a kisemberek fontos sorsáról szól.
Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/2014/2014-04-22/201055.html