- ZHAI YONGMING / CSAJ JUNG-MING / 翟永明
- ZHANG CHU / CSANG CSU / 张楚
- ZHANG JIAJIA / CSANG CSIA-CSIA / 张嘉佳
- ZHANG JIE / CSANG CSIE / 张洁
- ZHANG KANGKANG / CSANG KANG-KANG / 张抗抗
- ZHANG WEI / CSANG VEJ / 张炜
- ZHAO BENFU / CSAO PEN-FU / 赵本夫
- ZHAO LIHONG / CSAO LI-HUNG / 赵丽宏
- ZHAO MEI / CSAO MEJ / 赵玫
- ZHENG MIN / CSENG MIN / 郑敏
- ZHENG XIAOQIONG / CSENG HSZIAO-CSIUNG / 郑小琼
- ZHENG YANYING / CSENG JEN-JING / 郑彦英
- ZHOU DAXIN / CSOU TA-HSZIN / 周大新
- ZHOU GUOPING / CSOU KUO-PING / 周国平
- ZHOU LILI / CSOU LI-LI / 周李立
- ZHOU TAO / CSOU TAO / 周涛
- ZHOU XIAOFENG / CSOU HSZIAO-FENG / 周晓枫
ZHENG MIN / CSENG MIN / 郑敏
Zheng Min (郑敏, pinyin hangsúlyjelekkel: Zhèng Mǐn, népszerű magyar átírással: Cseng Min), nő, 1920-ban született Fujian tartomány Minhou megyéjében. 1943-ban diplomázott a Délnyugati Egyesült Egyetem filozófia szakán, majd az amerikai Brown Egyetemen szerzett mesterfokozatot angol irodalomból. 1955 júniusában tért vissza Kínába, és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Irodalomtudományi Kutatóintézetében kezdett dolgozni, angol irodalommal foglalkozott. 1960-ban a Pekingi Tanárképző Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékére helyezték át, ahol angol és amerikai irodalmat oktatott egészen nyugdíjba vonulásáig. A "Kilenc levél" irányzat költői közül ő az egyetlen, aki ma is jó egészségnek örvend. Nagyon szereti az irodalmat és a vokális zenét. Az alábbi versesköteteket jelentek meg tőle: Összegyűjtött versek 1942–1947 《诗集1942–1947》, Keresés 《寻觅集》, Jó reggelt, esőben szedek virágot 《早晨,我在雨里采花》, Zheng Min válogatott versei 1979–1999 《郑敏诗选1979–1999》, a Válogatás a Kilenc levél irányzat költőinek verseiből 《九叶集》című csoportos antológiában is szerepelnek művei. Tanulmánykötete Tanulmányok az angol és amerikai költészetről és drámáról 《英美诗歌戏剧研究》címmel, műfordításai Kortárs amerikai versek 《美国当代诗选》 címmel jelentek meg.
A "Kilenc levél" irányzat avantgárd szellemiségű költők csoportosulása az 1940-es években. Legfőbb törekvésük a társadalmi valóság tükrözése volt, de fenntartották maguknak a szabadságot, hogy személyes érzéseiket és hangulataikat is kifejezzék. Arra törekedtek, hogy az egyéni érzelmek és a nagyobb közösség vágyai párbeszédben legyenek egymással. Zheng Min, mint a "Kilenc levél" irányzat fontos tagja, különleges helyet foglal el az új kínai vers történetében, művészete mérföldkő a "baihua" (köznyelvi) versektől induló modern kínai költészet kortárs költészetté válásának folyamatában. Zheng Min verseiben érzékenység és intellektus egyesül. Nyugodt, békés, meditatív stílusában az élet értelmének fáradhatatlan keresése nyilvánul meg. Verseiben gyakran alkalmaz erősen vizuális hatású eszközöket, így hatásosabban, megkapóbban tárja elénk a valóságot. Zheng Min a kínai nyelvű költészet hagyományainak alapos ismeretével, az abból tanultak felhasználásával szimbolikus költői képekbe foglalva közli az életről és a világról vallott sajátos, egyéni felfogását. Zheng Min művészetével közvetítő szerepet tölt be a keleti és a nyugati kultúra között. Nagy hatással voltak rá az európai és észak-amerikai modernista irányzatok, művészetében egyesíti saját, kínai hagyományait a Nyugatról átvett új módszerekkel.
1939–1943 között Zheng Min a Délnyugati Egyesült Egyetem filozófia szakán tanult. Ebben az időszakban kezdett verseket írni, erős hatást tett rá az osztrák költő, Rainer Maria Rilke. Költeményeiből elgondolkodtató, csendes szépség árad, minden verse olyan, mint egy állókép, amelyekben szoborszerű képekben kristályosodik ki a költő bölcsessége és filozofikus gondolatai. Egyik legismertebb és legjellegzetesebb verse ebből az időszakból az Aranyszínű rizsköteg 《金黄的稻束》. A Délnyugati Egyesült Egyetemen működő három tehetséges, fiatal költőt nevezték az egyetem "három költő csillagának", Zheng Min mellett, Mu Dan és Du Yunxie alkották a csoportot. 1948-ban a Kultúra és Élet Kiadó gondozásában megjelent Zheng Min első önálló verseskötete, az Összegyűjtött versek 1942–1947, amelynek szerkesztője Ba Jin volt. 1949–1979 között Zheng Min abbahagyta a versírást. Az ezután következő időszakban több könyvet is kiadott, pl. a Képzetek 《心象》 és a Keresés 《寻觅集》 című versesköteteket, valamint egy poétikai monográfiát is A költészet és a filozófia közeli szomszédok 《诗与哲学是近邻》 címmel. Ezen alkotói időszakát a tizennégy soros versekből álló, A költő és a halál 《诗人与死》 című versciklusa példázza a legjobban. Az ebben szereplő versek azoknak a filozofikus gondolatoknak a folytatásai, amelyeket korai időszakában az életről és a halálról kifejtett. Az egész versciklus a kortárs kínai értelmiség közös sorsát állítja a középpontba. Zheng Min az élettel és halállal kapcsolatos, költői jellegű filozófiai nézeteit saját, egyéni élettapasztalataiból kiindulva alkotta meg, nem puszta filozófiai meggondolások alapján; költészetének sikeresen adott egy szellemi-intellektuális dimenziót.
2017-ben a Pekingi Kulturális és Művészeti Hálózat Költői Díját Zheng Minnek ítélték oda, az indoklás szerint: "[Zheng Min] szilárd és független gondolkodó, Kelet és Nyugat közös gyermeke, aki mindig messze, előretekint és az emberiség sorsán töpreng."