L

LI CUNBAO / LI CUN-PAO / 李存葆

Li Cunbao (李存葆, pinyin hangsúlyjelekkel: Lǐ Cúnbǎo, népszerű magyar átírással: Li Cun-pao), férfi, írói nevén Mao Shan (茅山, pinyin hangsúlyjelekkel: Máo Shān, népszerű magyar átírással: Mao San). 1946 februárjában született a Shangdong tartománybeli Rizhao városhoz tartozó Wulian megyében. 1964-ben felvételt nyert a Népi Felszabadító Hadsereg Művészeti Főiskola Irodalom Tanszékére, diplomáját 1986-ban szerzi meg. Korábban a Ji'nani Katonai Régió Politikai Osztályához tartozó Alkotók Irodájának az igazgatói, valamint a Népi Felszabadító Hadsereg Művészeti Főiskola rektorhelyettesi pozícióját is betöltötte, vezérőrnagyi katonai rangot visel. Az Országos Politikai Tanácskozó Testület VIII., IX. és X. Nemzeti Bizottságának a tagja, a Kínai Írószövetség VI., VII. és VIII. ülésszakának az alelnöke. Eddig megjelent műveinek összterjedelme körülbelül kétmillió kínai írásjegy. A Koszorú a hegy lábánál 《高山下的花环》 és Az a tizenkilenc sír a hegyen 《山中，那十九座坟茔》 című kisregényei elnyerték a II. és III. Kiváló Nemzeti Kisregény Díj első helyezését. A Koszorú a hegy lábánál című művének filmadaptációja, amelyben ő is részt vett, elnyerte az V. Nemzeti Film Aranykakas díját legjobb forgatókönyv kategóriában. Hosszabb riportirodalmi művei, A nagy király lelke 《大王魂》és a Kilenc fejezet Yimengről 《沂蒙九章》 (társszerző), elnyerték az Országos Riportirodalmi Díjat, A nagy folyó elfeledett álma 《大河遗梦》 című esszégyűjteménye pedig a III. Lu Xun irodalmi díjat. Többek között A mennyei zöld könyv 《绿色天书》, Az elhalt dallam《飘逝的绝唱》, Az utolsó elefánt völgye 《最后的野象谷》 és A nagy folyó gyermeke《大河之子》 című esszégyűjteményei elindultak világhódító útjukra. Szépprózáinak angol, francia, japán, orosz és egyéb idegennyelvű fordításai is készültek. 1989-ben az amerikai RAND Corporation által megjelentetett húszkötetes Világirodalmi Sorozatban szerepel a Koszorú a hegy lábánál című kisregény is.

Li Cunbao művei csodálatosan nagy ívűek, csúcspontok és mélypontok hullámzanak gátlásoktól mentes, könnyed és felszabadult stílusban. A szerző maga szerény, nyitott és őszinte személyiség, igen nagyra értékeli a kalligráfiát és a különleges köveket. Li Cunbao nyíltan ír a háborúról és heves konfliktusokról, ebből a témából fejti ki az emberi természet tragédiáját és gazdagságát, a hős alakjának sokszínű lelkivilágát, nemes értékeinek belső tartalmát. Műveit forró érzelmek, mély filozófia, karakteres színvilág, ám egyszerű stílus jellemzi.

Koszorú a hegy lábánál a Yunnani Határvédelmi Erők III. zászlóalj IX. századához tartozó katonai vezető háború előtti, alatti és utáni életét mutatja be egy sor hősies és erkölcsi magaslatokon álló katona kíséretében. A IX. Szászad parancsnokának Liang Sanxinek engedélyezik szabadságkérelmét, hogy hazalátogathasson, hiszen felesége Yu Xiu hamarosan szülni fog. Zhao Mengsheng egy jobb élet reményében állandóan azon munkálkodik, hogy áthelyezzék. Liang Sanxit aggasztják a századdal kapcsolatos teendők, ezért a hazatérésének időpontját többször elhalasztja, míg végül éppen akkor érkezik meg a századot a frontvonalba rendelő parancs, mint mikor Zhao Mengsheng áthelyezéséről és a városba történő visszahelyezéséről szóló értesítés. Zhao Mengshenget a században uralkodó közhangulat végül mégis a frontvonalba kényszeríti. Liang Sanxivel, aki testével védelmezi Zhao Mengshenget, egy golyó végez, halálakor a zsebében egy hitellevél lapul. Anyja és felesége többek között a hősi halála miatt kapott kárpótlási díjból törleszti a kölcsönt. Zhao Mengsheng vérben és tűzben "keresztelkedve" vizsgázott az életből és vált vérbeli katonává. A nagy folyó elfeledett álma elsősorban a Sárga-folyóról, a természet folyójáról, szélről és esőről, égzengésről és földindulásról szól. Másodsorban a szabályozások miatt gigantikus szépségét elvesztő Sárga-folyóról, továbbá a "történelem folyójáról", hiszen a nagy bölcsek, Laozi (Lao-ce), Zhuangzi (Csuang-ce), Kongzi (Konfuciusz), Mengzi (Menciusz) mind a Sárga-folyó öleléséből érkeztek, meg a "kultúra folyójáról", hiszen Li Bai (Li Taj-po), Xian Xinghai és más irodalmi és művészeti nagymesterek is a Sárga-folyó lendületéből táplálkoztak. Végül pedig arról is szó esik, hogy a Sárga-folyó a "lélek folyója", a kínai nemzet születésének helyszíne, a kínai civilizáció bölcsője, a kínai nemzet szellemiségének fő forrása és a nemzeti öntudat hatalmas csarnokának a tartóoszlopa. A bálnák halála 《鲸殇》 című esszéjének a Qingdaói Csapatoknál és egy halászfaluban tett látogatása, valamint az ott készített riportok szolgáltatták az alapanyagot. Li Cunbao megtudta, hogy régen gyakran fordultak elő bálnák a part közelében, manapság azonban nagyon ritkán lehet látni őket. A televízióban pedig a bálnák kollektív öngyilkosságáról látott képsorokat, és mindezek hatására egyre komolyabb aggodalommal kezdte szemlélni az ember és a természet, az ember és az állatvilág ökológiai egyensúlyának a problémáját. Ennek a ráébredésnek az eredménye ez a száznyolcvanezer írásjegyes esszé. A bálnák kollektív öngyilkosságának fokozatos feltárása révén a szerző a környezet és az ökológia témakörének komoly problémáira világít rá.

Kortárs kínai írók adatbázisa

©CCTSS

©SERAPIS

Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2021/0701/c404063-32145779.html