CH

Chen Dongdong (陈东东, pinyin hangsúlyjelekkel: Chén Dōngdōng, népszerű magyar átírással: Csen Tung-tung) családja a Jiangsu tartománybeli Wujiangból származik, ő Sanghajban (pinyin: Shanghai) született és hosszú ideig ott is élt. Az 1980-as évek elején a Sanghaji Tanárképző Egyetem kínai szakán folytatott tanulmányai idején kezdett verseket írni, miután megszerezte diplomáját, volt tanár, történeti adattáros, szerkesztő, jelenleg Shenzhenben és Sanghajban él, és hivatásos íróként dolgozik. Az 1980-es évektől kezdve a kortárs kínai költészet meghatározó alakja, valamint a kortárs költészeti élet fontos résztvevője is, alapított és szerkesztett költészeti folyóiratokat, a Népi Költészeti Díj zsűrijének tagja, népi költészeti konferenciák és fesztiválok szervezője. Legfontosabb kiadott versgyűjteményei többek között: A nyár könyve: A tiltott könyv feloldozása 《夏之书·解禁书》 (2010, Chongqing /Csungking/), Útmutató térkép 《导游图》 (2013, Taibei /Tajpej/); vers- és esszégyűjteménye: Rövid írások − Folyóvíz 《短篇·流水》 (2000, Peking); tárcagyűjteményei a Fekete horizont 《黑境子》 (2014, Peking /pinyin: Beijing/), Csak néhány szó, melyek az írásból erednek 《只言片语来自写作》 (2015, Peking).

Chen Dongdong költészete a természeti képek megragadására törekszik. Sun Wenbo költő szavaival: "Chen Dongdong költészetének elsődleges hátterét a határtalan égbolt és a végeláthatatlan tenger alkotja, ami verseiben az emberek által szimbolikusnak nevezett metaforává változik. A Pekingi Egyetem kínai szakának professzora Chen Xiaoming úgy vélekedik róla, hogy "Chen Dongdong természeti háttere tele van társadalmi és történelmi áthallással, és mindig hordoz kulturális vagy politikai metaforákat is. A költő Li Jianchun és Wang Jiaxin úgy jellemzi a nyolcvanas évek költészetének egyik meghatározó jelképeként és a kilencvenes évek költészetének legfontosabb, legradikálisabb kísérletezőjeként is számon tartott Chen Dongdongot, hogy "egy költő, aki kiállja az idő próbáját".

A tengeristen egy éjszakája 《海神的一夜》 a költő húsz évvel ezelőtt azonos címmel megjelent versgyűjteményének átdolgozott és kibővített kiadása, a több mint hetven vers hozzáadásán felül, amelyeket az első kiadás után írt a költő, olyan versekkel is bővült a mű, amelyek még az első kiadás megjelenése előtt íródtak, de akkor nem kerültek be a kötetbe. Továbbá a nyolcvanas-kilencvenes évek egy-két versciklusát átszerkesztették, egyes művek önálló fejezetkén vagy éppen önálló versekként kerültek bele az új kiadású versgyűjteménybe. Chen Dongdong mindig is fontosnak tartotta a rövidversek írását, ezért ezt a rövidversgyűjteményét a saját költészetfolyamában úgy tartja, hogy "közepes út kis pihenőkkel", ami mellé oda kell állítani a Folyóvíz 《流水》 és más vers- és esszégyűjteményét is, hogy teljes képet kapjunk a költő stílusáról. Hosszúverse, a Folyóvíz, akár egy zenemű, az írott szöveg által létrehozott nyelvi ritmussal bontakoztatja ki Bo Ya és Zhong Ziqi legendáját. Számos metrikus vers és klasszikus szépirodalmi mű hatott rá, Az Ezeregyéjszaka meséi, a Szép asszonyok egy gazdag házban [− Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről, 1-2., Németből ford. Mátrai Tamás, versford. Pór Judit. Európa, 1964] és az Ulysses tanulságai különböző módokon befolyásolják a művet. Ez egy "hallgatásból és olvasásból írást alkotó mű", amely megvalósítja az írás hallgatással és olvasással folytatott párbeszédét, és megvitatja a paródia komolyságát is. A Versciklusok − Hosszúversek 《组诗·长诗》Chen Dongdong harmincöt év (1981-2016) alatt írt versciklusait és hosszúverseit foglalja magában, a költő az epilógusban egyfajta mentegetőzésképpen így fogalmaz: "azon kívül, hogy megkíméli az olvasót attól, hogy mindent össze kelljen szedegetnie, ez a könyv egyben átad mindent, ráadásul megfelelő távlatból nézve és újraértékelve, eltávolítva azokat a fejezeteket, amelyek ma már feleslegesnek tűnnek."