ZH

...

ZHAO BENFU / CSAO PEN-FU / 赵本夫

Zhao Benfu (赵本夫, pinyin hangsúlyjelekkel: Zhào Běnfū, népszerű magyar átírással: Csao Pen-fu), férfi, nevének eredeti írásmódja 赵本福 (pinyin hangsúlyjelekkel: Zhào Běnfú, népszerű magyar átírással: Csao Pen-fu). 1947 novemberében született Jiangsu tartományban, a Xuzhou városához tartozó Feng megyében, Zhaoji faluban. A Zhongshan című folyóirat egykori főszerkesztője, jelenleg a Kínai Írószövetség Országos Bizottságának tiszteletbeli tagja. Miután 1967-ben elvégezte a középiskolát, rövid ideig a mezőgazdaságban dolgozott, egy ellátási és értékesítő szövetkezetben volt eladó. Később, amikor propagandamunkát végzett, egy falba vájt lyukon keresztül rendszeresen beszökött a szomszédos könyvtárba, és titokban könyveket olvasott. Olvasmányai között akadtak szépirodalmi, történelmi, filozófiai esztétikai művek is. Az 1980-as években kreatív írást tanult a Lu Xun Irodalmi Akadémián, valamint a Pekingi Egyetemen és a Nankingi Egyetemen. 1980-ben jelent meg első műve, a Szamarak eladása 《卖驴》，amely ugyanabban az évben Kiváló Elbeszélés díjban részesült. Tolvajok nélküli világ 《天下无贼》 című művéből a híres rendező, Feng Xiaogang forgatott azonos címmel filmet, amely nagy közönségsikert aratott. Legismertebb művei az Anyaföld trilógia 《地母三部曲》 (részei: Fekete hangyák és kék szemek 《黑蚂蚁蓝眼睛》, Ég, föld, holdfény 《天地月亮地》, Földnélküli idők 《无土时代》), valamint az Elveszett város 《天漏邑》 és a Tolvajok nélküli világ 《天下无贼》 című regények. A Szamarak eladása című első művét 1984-ben lefordították norvég nyelvre, és az Oslo Kiadó adta ki. Emblematikus művét, a Tolvajok nélküli világot 2005-ben a Goken Kiadó japánul, majd 2011-ben a Spielberg Kiadó német nyelven jelentette meg.

Zhao Benfu valamikor azt mondta, hogy "a földtől függ minden élet." Írásainak a központi témája a föld; természetes, belülről fakadó késztetése és küldetése, hogy reflektáljon a természeti világra. A Zhongshan főszerkesztőjeként a következő hármas alapelvet tűzte ki a folyóirat számára: "eredetiség, válogatás, vakmerőség". Egyszerűnek tűnhetnek ezek az alapelvek, de tükrözik a folyóirat elszántságát az irodalom szellemiségének védelme érdekében.

Az Anyaföld trilógia című műve az ember és föld, illetve az ember és természet közötti kapcsolat sorskérdéseivel foglalkozik. Az első kötet, a Fekete hangyák és kék szemek arról szól, hogy a kínai kultúrát tönkreteszi a Sárga-folyó átszakadó gátjain lezúduló víz. Az ország pusztasággá válik, de azok a szerencsések, akik túlélik a csapást, harmóniában élnek a természettel. Chai Gu, egy félvér lány, mivel vérbosszút követ el, menekülnie kell a határ menti őserdőkből, és családjának származási helyén, a pusztaságokon húzza meg magát. Forrón szereti a földet, amin jár, de sosem akarja megszerezni. A második kötetben, az Ég, föld, holdfény című könyvben leírja, hogy a civilizáció újjáépítésekor az emberek miként szabdalják fel, rabolják ki és hajtják uralmuk alá újra a földet. Az író megrendítően ecseteli az igazságtalanságokat és megaláztatásokat, amit Chai Gu és családja a földjeik megvédése során szenvednek el. A Földnélküli idők című harmadik kötet Chai Gu leszármazottjának, Tian Yinek a történetét meséli el. Évekkel azután, hogy nyomtalanul eltűnik, Tian Yi egyszer csak hirtelen felbukkan Mucheng városában, de skizofrén tünetei vannak, és nem tudja magáról, hogy kicsoda. A bátyja, Tian Zhu, a keresésére indul, számos helyet bejár, végül szintén a városban köt ki, ahol munkát vállal. Mindkét testvért sokkolja a városban nyüzsgő, szorongó, kialvatlan, mocskos és gátlástalan emberek tömege, és rájönnek, hogy a város civilizációs betegségei abból fakadnak, hogy lakói túl régen hagyták el a földet és a természetet. A testvérek találkoznak, de nem ismerik föl egymást, Chai Gu családjának a föld iránt tanúsított szinte vallásos érzései azonban egymástól függetlenül mindkettőjüket ugyanarra az őrült elhatározásra sarkallják: segíteni kell a természetnek visszafoglalni a várost. Az Anyaföld trilógia a szex merész és magával ragadó ábrázolásáról híresült el, szerzőjét emiatt sokan "a kínai D. H. Lawrence"-ként emlegetik.

Legutóbbi regénye, az Elveszett város 2017-ben jelent meg tízévnyi munka után. Számos különleges karaktert formált meg benne sikeresen, nem véletlenül tartják Zhao Benfu legjobb regényének. A könyv a régészeti terepmunkák nyelvezetét használva "előás" egy bennszülött törzset, amely egy régi királyság leszármazottja és a hegyekben elrejtőzve maradt fenn a mai napig. A regény 2017-ben egyedül nyerte el a Kínai Írószövetség Válogatott elbeszélések című folyóiratának szerkesztősége által évenként odaítélt Wang Zengqi Kínai Nyelvű Regény díját. A regényt sokan "az utóbbi tíz év egyik legjobb kínai irodalmi alkotásának tartják. Zhao Benfu hetvenen túl is alkotóerejének teljében van.

Kortárs kínai írók adatbázisa

©CCTSS

©SERAPIS

Fotó: https://www.zijinmtt.cn/cn/news/xinwendongtai/600.html