XU ZECHEN / HSZÜ CÖ-CSEN / 徐则臣
Xu Zechen (徐则臣, pinyin
hangsúlyjelekkel: Xú Zéchén, népszerű magyar átírással: Hszü Cö-csen), férfi, 1978 novemberében született
a Jiangsu tartománybeli Donghai megyében. A Pekingi Egyetem kínai irodalom szakán
szerzett mesterdiplomát. Xu Zechent gyakran úgy emlegetik, mint "az 1970-es
években született írónemzedék dicsősége", a korai műveit pedig úgy jellemzik, hogy "olyan lelki látásmód jelenik meg bennük, amire az ember csak
fiatalkorában képes". Xu Zechen az 1970
utáni írógeneráció egyik legjelentősebb képviselője. Már az egyetem első évében elkezdett novellákat írni. Ha a hóvihar eltorlaszolja a kaput 《如果大雪封门》 című írása
novella kategóriában elnyerte a VI. Lu Xun irodalmi díjat. 2014-ben Jeruzsálem 《耶路撒冷》 című regényét Lao She irodalmi díjjal tüntették ki, a IV.
Hollywoodi AOF Filmfesztiválon pedig a Legjobb Külföldi Alkotás díjával
jutalmazták Az én megingathatatlan
csónakom 《我坚强的小船》 című film forgatókönyvének írásában is részt vett. 2010-ben pedig az amerikai Iowa Egyetem nemzetközi
íróprogramjának (IWP) résztvevője volt. Műveit lefordították többek között német,
angol, holland, japán és mongol nyelvekre.
Xu Zechen a mai fiatal írók között különleges helyet foglal el, a város és az emberek közötti kapcsolatok feltárására összpontosít, sajátos látásmóddal közelít Pekinghez, s a saját felfedezéseit és megfigyeléseit is megosztja. Xu Zechen írásai érzékenyek, kiélezettek, finomak, tartalmilag gazdagok és a valósággal kapcsolatos megfigyelései tele annak lelkesedéssel, de higgadtsággal is. Írásai egy nemzedék sorsáról és lelki változásairól szólnak, de különböznek a többi, a társadalom alsó rétegéről szóló elbeszélésektől. Regényeinek sajátos íze van, irodalmi formában próbálja meg felkutatni egy generáció - amelyhez ő is tartozik - aggodalmait és kételyeit, s feltárni a Kínában az elmúlt negyven évben végbement társadalmi átalakulás élethelyzeteit.
Amióta írással foglalkozik, már több mint húsz műve jelent meg, például Az éjfél kapuja 《午夜之门》, Éjszakai vonat 《夜火车》, Átfutva Zhongguancunon 《跑步穿过中关村》, Ha a hóvihar eltorlaszolja a kaput 《如果大雪封门》, A királyi város, mint a tenger 《王城如海》. A Földi paradicsom 《天上人间》 c. regénye a "város peremén élő embereket" emeli a kortárs irodalom látómezejébe, s ezeknek az embereknek a reményét és kétségbeesését, ragyogását és kisszerűségét ábrázolja. Írásai jelen korunkra reflektálnak. Jeruzsálem című regényében minden egyes fejezet után van egy-egy "a mi generációnk" témakört feszegető esszé, amelyek a fejezetek közé iktatva görgetik előre a regény történetét, és a főhős szemszögéből egy generáció lelki szorongását veszik górcső alá. A királyi város, mint a tenger című regényében különféle karaktereken és eltérő társadalmi rétegekből származó emberek felnőtté válása és küzdelmei révén a mai Kínán belüli "törést" jeleníti meg. A mű a kínai gondolkodásmódot tükrözi és egy, a saját gonoszságát elviselni nem bíró embernek a "megtisztulás" és megváltás iránti vágyait jeleníti meg. Ez a megváltás mindenkié, az élet "torkába" vágó "borotva", önnön lelkünket vizsgáló és bíráló szüntelen folyamat.
Xu Zechen számára a regényírás nem pusztán az "átélt dolgok" leírására korlátozódik, sokkal inkább a saját "tapasztalat" megfogalmazására. A kortárs irodalom élvonalában "megszállottan" alkotja a regényeit.