L



LIU QINGBANG / LIU CSING-PANG / 刘庆邦

Liu Qingbang
Liu Qingbang

Liu Qingbang (刘庆邦, pinyin hangsúlyjelekkel: Liú Qìngbāng, népszerű magyar átírással: Liu Csing-pang), férfi, 1951 decemberében született Henan tartomány Shenqiu járásában. A Pekingi Írószövetség alelnöke. A középiskola után földműveléssel kezdett foglalkozni, tizenkilenc éves korában egy toborzáson beállt szénbányásznak. Az ezerméteres mélységben végzett munka és a bányászvidéken leélt kilenc év igen nagy hatással volt írói és életszemléletére. Noha évek óta a városban él, írásainak fő témája továbbra is a falu és a szénbányák. Öt regényt írt, többek között a Törésvonal 《断层》, a Távoli költészet 《远方诗意》 és a Síkság balladája 《平原上的歌谣》című műveket. Több mint húsz elbeszélés- és esszékötete jelent meg, például A barlang látogatója 《走窑汉》, a Mei, a pásztorlány 《梅妞放羊》, a Fehér virágokkal borított föld 《遍地白花》 és a Sípoló hangszer 《响器》 című kötetek. Cipő 《鞋》című novellája elnyerte a II. Lu Xun irodalmi díjat, A szent fa 《神木》című kisregényéért pedig megkapta a II. Lao She irodalmi díjat. A szent fa alapján forgatták a Vakakna 《盲井》című filmet, amely Ezüst Medve díjat nyert az 53. Berlini Filmfesztiválon. Peking városa Liu Qingbangnak ítélte oda az "I. Szakmai és erkölcsi kiválóság" díját. Műveit lefordították angol, francia, japán, orosz, német és olasz nyelvre is.

Liu Qingbang leginkább kiváló novelláiról ismert, Kínában "a novellák királyának" is nevezik, pedig kisregényei és regényei is kiemelkedőek. Műveiben "a falvakból a városokba vándorolt munkások életkörülményeit vizsgálja az iparosodás, az urbanizáció és a piacosodás átmeneti időszakában". A Peking Egyetem neves irodalomprofesszora, Chen Xiaoming úgy jellemezte Liu Qingbangot, hogy "puszta tollával a sárga agyagból 'mintázza alakjait'". Az irodalomkritikus Sun Yu úgy véli, hogy manapság már csak elvétve találkozunk olyan irodalmi művel, amely olyan sokat és részletesen ábrázolná a vidéket, mint Liu Qingbang. Wang Anyi, a híres író szerint: "Liu Qingbang műveiből érződik a szeretet, amelyet a szavak iránt érez. Ő pont úgy szereti és becsüli a szavakat, mint egy gazda a gabonáját: sohasem pazarolja őket."

Holdfényben ragyogó föld 《遍地月光》című regénye a társadalom alján élő, egyszerű emberek életét mutatja be, a regényben ábrázolt világ az 1960–70-es évek falvainak mikrokozmosza. A főszereplő, Huang Jinzhong földesúri családból származik, szülei halála után ő és az öccse a nagybátyjuknál, Huang Hetunál húzzák meg magukat. Megalázó körülmények között élnek, még a szerelemre sincs esélyük. Huang Jinzhong többször is elszökik a faluból, de mindannyiszor visszatoloncolják. Az emberek akkor is előítélettel tekintenek rá, amikor végül dicsőségben tér vissza. A regény nemcsak az egyén, hanem a kor szomorúságát is bemutatja. A Vörös szén 《红煤》 című regény finom részletességgel ábrázolja a főszereplő, Song Zhangyu lecsúszásának a folyamatát: a gazdagokhoz törleszkedik, majd harcol, bosszút áll, végül elbukik. A regény fókuszában az emberi természet változása és a lélek torzulása áll. A szent fa című kisregényben két férfi, akik abból szereznek pénzt, hogy másokat megölnek, a munka ígéretével elcsal egy munkát kereső naiv fiatalt a vasútállomásról egy szénbányához. Pár nap múlva megölik, és balesetre hivatkozva kártérítést követelnek a bányától. Az emberi természetnek a sötét bányaaknában zajló súlyos próbatétele metaforikus utalás a legalsó társadalmi rétegek harcaira, vágyaira és bűneire: életük egy fekete lyukban zajlik, ahol sem a hagyományos erkölcsi szabályok, sem más külső fegyelmező erő nem érvényesül.

Liu Qingbang legutóbbi regénye, a Fekete, fehér, férfi, nő 《黑白男女》 is szénbányászok közé kalauzolja az olvasót. Miután egy gázrobbanás során több mint száz bányász meghal a bányában, a regény cselekménye azt járja körül, hogy a szerencsétlenség után a bányászok családjai érzelmileg és egzisztenciálisan hogyan tudják helyreállítani életüket. A regény három család küzdelmét követve megindító történetet mesél a hétköznapi embereknek a katasztrófák idején megnyilvánuló kölcsönös segítőszándékáról, a méltóságról, az önbizalomról és az önállóságról.

Kortárs Kínai Írók Adatbázisa
©CCTSS 
©SERAPIS 

Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2022/0814/c418956-32502136.html