T


  • TIE NING / TIE NING / 铁凝
  • ...

TIE NING / TIE NING / 铁凝

Tie Ning
Tie Ning

Tie Ning (铁凝, pinyin hangsúlyjelekkel: Tiě Níng, népszerű magyar átírással: Tie Ning), nő, 1957 szeptemberében született Pekingben, a családja Hebei tartomány Zhao megyéjéből származik. A Kínai Írószövetség és a Kínai Művészeti és Irodalmi Szövetség elnöke. Legjelentősebb művei: a többi között négy regény, A rózsakapu 《玫瑰门》, A fürdőző nők 《大浴女》 és Az ostoba virág 《笨花》, valamint több mint száz kisregény és elbeszélés, köztük a Milyen messze még a végtelen? 《永远有多远》 és az Ó, Xiangxue 《哦,香雪》 című írások. Esszéinek összterjedelme meghaladja a négymillió kínai írásjegyet. Az Egy nő száz éjszakája 《女人的白夜》 című esszékötete elnyerte az I. Lu Xun irodalmi díjat, a Milyen messze még a végtelen? novellája pedig a II. Lu Xun irodalmi díjat. Az Ó, Xiangxue alapján készült azonos című film a 41. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon az ifjúsági filmek kategóriájában kapott rangos kitüntetést. 2015 májusában a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Lovagi Érdemrendjét adományozták az írónőnek. Műveit angol, francia, német, japán, orosz, dán, spanyol és egyéb nyelvekre is lefordították. 2012-ben a Londoni Könyvvásáron a nemzetközi hírű Harper Collins kiadó aukción nyerte el A fürdőző nők című regény európai kiadásának a jogát.

Tie Ning korai munkáinak friss, fennkölt, csillogóan tiszta ártatlanságával és kedves stílusával hamar meghódította az olvasókat. Később, ahogy az írónő megtapasztalta a való élet összetettségét és fonák voltát, valamint feltárult előtte az emberi természet sötét oldala, írásaiban is ezek vizsgálata felé fordult. Noha az aktuális valóság áll a figyelme középpontjában, különleges érzékkel mutatja be, milyen nehézségekkel kerül manapság szembe a "jóság", és az ebből eredő zavarodottságot és bizonytalanságot tárja elénk. Xie Youshun irodalomkritikus szerint "Számos mai író ábrázolja a jelen társadalmi bajokat, a "rosszat", de nagyon kevesen képesek arra, hogy jól írjanak arról, hogy milyen megpróbáltatásokkal kerül szembe manapság a "jó". Ebből is látszik, hogy Tie Ning ragaszkodik ahhoz, ami igazán fontos a számára."

Tie Ning műve, az Ó, Xiangxue, megjelenésekor megrázta az irodalmi világot. A novella egy vidéki lányról, Xiangxuéről szól, aki egy kosárnyi tojást ad egy régóta vágyott tolltartóért egy egyetemista lánynak a vasútállomáson, ahol csupán egy percig áll a vonat. A történetben megnyilvánul a vidéki kislány egyszerűsége, kedvessége és vágyódása a modern világ iránt. Tie Ning az értelmiség szemével nézi a vidéket, de nem érződik belőle a tanultak felsőbbrendűsége, hanem érzékenyen és okosan ábrázolja az emberi természet jóságát és szépségét. A rózsakapu című regény középpontjában Si Yiwen áll; a női bankárok több nemzedékét képviselő Si Yiwen sorsán keresztül a nők életkörülményeit, a történelmi események és a társadalmi rend kapcsán felmerülő súlyos ellentmondásokat tárja fel. Si Yiwen elismerésre és megbecsülésére vágyik: fiatalon a hagyományos, patriarchális család, később a politikus társadalom és a forradalmi tömegek elismerésére szomjazik. Súlyos árat fizet azért, hogy ezt megvalósítsa, és minden lehető módszert bevet, hogy célját elérje, még közeli rokonai is a játék részévé válnak, ahogy a változó időkkel próbál lépést tartani. A saját kemény természetét azonban nem tudja megváltoztatni, akármennyire próbál is kompromisszumot kötni és megalázkodni, sehogy sem tud alkalmazkodni az új időkhöz. A rózsakapu a női nem kapuját jelképezi. A rózsakapu és a saját kívülálló látószögének segítségével Tie Ning aprólékosan bemutatja a főszereplő Si Yiwen életútját, és mélyrehatóan elemzi azt a szerencsétlen folyamatot, amelynek során az előkelő családból származó, művelt fiatal lány tipikus "rossz anyává" válik. Tie Ning leghíresebb kisregénye, a Milyen messze még a végtelen? a pekingieknek a szülőföldjük szellemisége iránt érzett nosztalgikus érzéseit fogalmazza meg, de még inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyagi javak áradatának idején milyen fontos az emberek egymás iránti nyitottsága és kedvessége.

Kortárs kínai írók adatbázisa
©CCTSS
©SERAPIS

fotó: https://inf.news/en/culture/1d6ce7c0208017a67279c8da4bd3556c.html