- WANG GAN / VANG KAN / 王干
- LULU, WANG / LULU, VANG / 王露露
- WANG MENG / VANG MENG / 王蒙
- WANG SHIYUE / VANG SI-JÜE / 王十月
- WANG WEILIAN / VANG VEJ-LIEN / 王威廉
- WANG YUEWEN / VANG JÜE-VEN / 王跃文
- WEI HUI / VEJ HUJ / 卫慧
- WEI WEI / VEJ VEJ/ 魏微
- EMILY, WU / EMILY, VU
- FAN, WU / FAN, VU / 吴帆
- WU KEJING / VU KO-CSING / 吴克敬
- WU MINGYI / VU MING-JI / 吳明益
- ...
WEI WEI / VEJ VEJ / 魏微
Wei Wei (魏微, pinyin hangsúlyjelekkel: Wèi Wēi, népszerű magyar átírással: Vej Vej), nő, eredeti neve Wei Lili (魏丽丽, pinyin hangsúlyjelekkel: Wèi Lìlì, népszerű magyar átírással: Vej Li-li), 1970 áprilisában született Jiangsu tartomány Shuyang megyéjében, jelenleg a Guangdong Tartományi Irodalmi Akadémia igazgatóhelyettese. Novelláit, mint például az Öreg Zheng asszonya 《大老郑的女人》, George és egy könyv 《乔治和一本书》, Az október 5-i vihar hatalmas tette 《十月五日之风雨大作》 számos nyelvre lefordították, többek között angolra, japánra, koreaira és oroszra. A kalandozások nyara 《拐弯的夏天》 c. regényét 2018 januárjában adták ki olasz nyelven az Atmosphere kiadó gondozásában, fordítója Giulia Rampolla, a Nápolyi Egyetem Távol-Keleti Tanszékének professzora.
Wei Wei írásainak helyszíne főként a szülőföldje, a kínai vidék, főszereplői egyszerű falusi emberek, témái pedig az 1970-es, 80-as évek kisembereinek küzdelmei, életük ellentmondásai, de szépségei és örömei is, amelyeken keresztül a hatalmas változások korára reflektál. Shi Zanjun irodalomkritikus az írót "az elbeszélés mesterének" nevezte, Meng Fanhua pedig e szavakkal méltatta: "[Wei Wei] műveiben a gondolati mélység és a nyelvi igényesség oly elválaszthatatlan módon alkot egységet, hogy ezáltal kivívták helyüket a modern kínai művészet legkifinomultabb köreiben".
Wei Wei legismertebb műve, Az öreg Zheng asszonya Jiangsu tartomány Shuyang megyéjének egyik kisvárosában játszódik az 1980-as években. Rendkívül érzékeny részletességgel írja le a változások közepette a régi korok bölcsességével élő emberek életét. A "reform és nyitás" politikájának a kezdetén egy idegen érkezik a kisvárosba, hogy üzletet nyisson, majd "romantikus" viszonyba keveredik egy helyi nővel. Még össze is költöznek egy időre, ám az asszony valójában kitartott: a kapott pénzből a vidéken maradt férjét és fiát támogatja. Az erkölcsi-társadalmi normák változásának a története képkockánként elevenedik meg, a hagyományos keret régi témái, és lassanként változó normái tárulnak elé. A Smink 《化妆》 egy fiatal ügyvédnő, Jia Li szerelmének történetét írja le. Jia Li szegény családba született, és hiába lesz sikeres, sosem tudja elfelejteni származását. Egy nap telefonhívást kap a régi szeretőjétől, melyben megbeszélik, hogy találkoznak. Ő azonban kitalálja, hogy küzdelmes életet élő, bukott nőnek sminkeli magát. A Sminkfelrúg minden hagyományos struktúrát, amit a romantikus regények eddig alkalmaztak, és helyette az anyagiasság, érdekek és hazugságok játékát látjuk ebben a rendkívül társadalomkritikus szerelmi történetben, mely egyszerű házasságtörő kapcsolat regényének "álcázza" magát.
Az Egy ember Weihuzhája 《一个人的微湖闸》 című írás a kínai emberek mindennapos szegénységét, egyszerűségét, optimizmusát ábrázolja. A regényben szereplő nagyapa az átpolitizált ember sztereotípiája, aki minden egyes nap Mao Ce-tung szavait tanulja, míg a felesége, a nagyanya az apolitikus sztereotípia, aki semmit sem tud, és nem is kérdez a világról, megmarad egyszerűnek, adakozónak, kedvesnek. Amikor a nagy vezér meghalt, sírdogált egy kicsit, de aztán ugyanúgy pucolta tovább a krumplit, mint azelőtt: hiszen számára nem a vezér a fontos, hanem a vacsora. A regény a "reform és nyitás" kezdeti időszakában játszódik, amikor valójában még senki sincs tisztában vele, hogy mik is azok a "reformok". Mire a szereplők kezdik megérteni, miről van szó, akkor meg néhányan amiatt kezdenek aggódni, hogy merre vezet a jövő, és hogy vajon elveszíthetik-e a munkájukat.