MA JINLIAN / MA CSIN-LIEN / 马金莲
Ma Jinlian (马金莲, pinyin hangsúlyjelekkel: Mǎ Jīnlián, népszerű magyar átírással: Ma Csin-lien), nő, hui nemzetiségű. 1982. május 18-án született a Ningxia Nemzetiségi Autonóm Terület Xiji megyéjében. A Kínai Írószövetség tagja, a Ningxia Tartományi Írószövetség alelnöke. Falun nőtt fel, nehéz gyermekkora volt. 1999-ben felvették egy középfokú tanárképző iskolába, és 2000-ben kezdett írással foglalkozni. 2003-ban elvégezte a tanárképzőt, utána rövid ideig a mezőgazdasági munkát végzett, majd férjhez ment. Eközben szerződéses tanárként dolgozott, majd megpályázott egy rendes tanári állást és kisvárosi közalkalmazott lett. Bár életében számos nehézséggel kellett megküzdenie, az írást sohasem adta fel. 2006-ban nagy feltűnést keltett Sui menyecske 《碎媳妇》 című elbeszélésével. 2013-ban A hosszú folyó 《长河》 című kisregényével magára vonta a szélesebb közönség figyelmét is, és attól kezdve az 1980 után született írónemzedék új csillagának számított. 2014-ben a Lu Xun Irodalmi Akadémián képezte tovább magát. Legismertebb regényei: Az írisz virágzása 《马兰花开》, A csillagokat számláló gyerek 《数星星的孩子》 és a Musza repülése 《小穆萨的飞翔》; elbeszéléskötetei: Apa hava 《父亲的雪》, Sui menyecske, A hosszú folyó, Xiu Yuanyang 《绣鸳鸯》, Az 1987-es kovászlé és savanyított zöldségek 《1987年的浆水和酸菜》, Nanchang 《难肠》, Ázsió 《珍重》. Az írisz virágzása 《马兰花开》 című regényét lefordították arab nyelvre, A hosszú folyó című kisregényét pedig 2018-ban lefordították angol nyelvre.
Ma Jinliant "földhöz közeli" írónak szokás nevezni, mert írásainak kiindulópontja a falu, és minden dolog iránt, ami a faluval és a földdel kapcsolatos, forró szeretetet érez. Írásainak állandó témája a vidék, a falu szeretete, és a vidékről vallott felfogása minden művében kifejezésre jut. Mindeközben az emberiség sorskérdései és a nemzetiségi hovatartozás is komolyan foglalkoztatják, írásaiban ezeket a témákat is vizsgálja. A szerző A hosszú folyó című kisregény keletkezéséről a következőket mondja: "Egyéni létezésünk pusztán egy apró, porszem az idő végtelen folyamában. Írásaimmal szeretném megragadni és rögzíteni ezeknek a porszemeknek az utolsó fényét, mielőtt végképp eltűnnének."
Ma Jinlian kisregényei és elbeszélései összességükben visszafogottságot és nyugalmat árasztanak, a külvilág zavaró tényezői nem érnek el hozzájuk, de a nők sorsa iránti érdeklődés egyértelműen kiérződik belőlük. Műveinek többsége a nyugati területek falvaiban lakók sorsát és érzéseit ábrázolja, főként gyerekek és nők perspektívájából. Sok apró részletből, finom és egyszerű tollvonásokkal építi fel elbeszéléseit, nyelvezete tömör, mégis élénk, mesterien ötvözi benne a standard nyelvet a xihaigui nyelvjárással és a hui nyelvvel. A kis nyugati falvak lakóinak érzelmi és lelki életét finoman és érzékenyen ábrázolja, és különösen erős regionális, Xihaigu vidékére jellemző ízt ad műveinek. Minden egyes írása a kitartás, a tisztaság, a szilárdság és a remény szellemiségének hordozója, megtestesítik a szerzőnek azon törekvéseit, hogy megörökítse a kort, kifejezze ragaszkodását a földhöz és feltárja az egyszerű emberek lelkének világát. Ma Jinlian művei nemcsak táplálkoznak a kínai civilizáció és a hui kultúra hiedelmeiből, hanem tovább is örökítik azokat.
Az írisz virágzása Ma Jinlian legérettebb regénye, cselekménye egy hui faluban játszódik. Az író hosszú évek óta maga is vidéken, északnyugaton él, ottani tapasztalatai inspirálták a regény megírására, amelyben egyszerű, finom tollvonásokkal jeleníti meg egy átlagos hui család életét. Mélyen és árnyaltan ábrázol egy egész sor női szereplőt, nagy figyelmet fordít a családokra, bemutatja a rokoni kapcsolatokat, a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdeniük, és a huinépre jellemző toleranciát és kitartást. A mű szerzőjének gazdag élettapasztalatáról és a falu iránti mély, humanista elkötelezettségéről árulkodik. A regény számos eleven részleten keresztül bepillantást nyújt egy nemzeti kisebbség életébe és az egyszerű kínai állampolgárok életkörülményeit is bemutatja.
©SERAPIS