L



LIU ZHENYUN / LIU CSEN-JÜN / 刘震云

Liu Zhenyun
Liu Zhenyun

Liu Zhenyun (刘震云, pinyin hangsúlyjelekkel: Liú Zhènyún, népszerű magyar átírással: Liu Csen-jün), férfi, 1958 májusában született Henan tartománybeli Xinxiang város igazgatása alá tartozó Yanjin megyében. 1982-ben diplomázott a Pekingi Egyetem kínai szakán. 1991-ben a Pekingi Tanárképző Egyetem és a Lu Xun Irodalmi Akadémia képzésén posztgraduális diplomát szerzett. Dolgozott a Földművesek Napilapja《农民日报》riportereként, a Kulturális Igazgatóság vezetőjeként, valamint a Kínai Írószövetség V., VI. és VII. Országos Bizottságának a tagja. 1982-ben kezdett publikálni, 1990-ben lépett be a Kínai Írószövetségébe. Első rangú minősítéssel rendelkező író. Híres regényei között említendő többek között Sárga virág a szülőföldön 《故乡天下黄花》, Történetek a szülőföldről《故乡相处流传》, Szülőföld és virágok 《故乡面和花朵》 (négy kötet). Novella- és kisregénykötetei többek között a Tapu 《塔铺》, a Tollakkal borított föld 《一地鸡毛》[magyarul: Linék hétköznapjai. Ford.: Zombory Klára. In: Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények. Európa, 2003.], A bürokrácia《官场》, A hivatalnok 《官人》, Liu Zhenyun gyűjteményes kötetei 《刘震云文集》 (négy kötet), valamint novellái, a Hírek 《新闻》, Újoncok százada 《新兵连》, A hivatal《单位》, Emlékezés 1942-re 《温故一九四二》és még sok más írása is igen nagy népszerűségnek örvend [magyarul megjelent regénye: Nem vagyok én Aranylótusz. Ford. Zombory Klára. Geopen, 2017.]. A Tapu elnyerte a Kiváló Nemzeti Novella díjat, valamint a Válogatott Elbeszélések folyóirat Kiemelkedő Novella díját. Az Egy mondat, mint tízezer 《一句顶一万句》 című regénye pedig a VIII. Mao Dun irodalmi díj győztes alkotása. 2018-ban a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Lovagi Érdemrendjét adományozták neki. Több művéből készült film és televíziós sorozat, amelyek számos díjat nyertek, hatásuk Kínában és Kínán kívül is jelentős.

A városi társadalmat feldolgozó "hivatalsorozata", valamint a káderek életéről beszámoló "bürokráciasorozata" heves visszhangot váltott ki irodalmi körökben. Műveiben a közember szemszögéből láttatja a történéseket, fókuszba helyezve a történelmet, a hatalmat és az emberek életének nehézségeit, mindezt egyszerű és direkt módon, és emiatt a "neorealista" vagy "új realista" írók közé szokás sorolni. Mindezzel párhuzamosan filozófiai mélységekre is törekszik, minduntalan leleplezi a hétköznapi életben előforduló, mindenütt jelenlévő "abszurditást" és elidegenedést.

"Hivatal- és bürokráciasorozatai", a Tapu, a Tollakkal borított föld és A hivatal az emberek mostoha helyzetére irányítják a figyelmet a társadalomban. Bemutatják napjaink társadalmának sajátos működését, a hivatali gépezetet, és annak az emberekre rótt szabályait. Az elérhetetlen vágyak, az emberi természet gyengeségei és a szigorú társadalmi hatalmi rendszer Liu Zhenyun hétköznapi embereinek világában szövevényes hálót alkotnak, amelyből nehéz szabadulni. Ezen hálóban élő embereknek hatalmas környezet okozta nyomással kell szembenézniük, miközben megmagyarázhatatlan módon megérzik a sorsukat. E környezeti hatások ellenére is túlélésre törekvő folyamatban megtapasztalható az emberi természet torzulása. A sárga virág a szülőföldön az a regénye Liu Zhenyunnek, amelyben új, kreatív birodalmat igyekszik felfedezni. A történet a köztársasági idők kezdetén játszódik egy észak-kínai falucskában. A cselekményt egy gyilkossággal indítja, a falu vezetőjét megfojtják egy pincében, aminek következtében a regény további részében a falu két családjának generációkon átívelő viszályát követhetjük végig, ami a dinasztikus idők elmúltával sem akar apadni. Az író ennek a kis falunak a történetén keresztül a Kínát nagyjából fél évszázadon keresztül jellemző kusza társadalmi helyzetet is bemutatja, felfedi az emberi természet nemtörődöm és kapzsi mivoltát. A Mao Dun irodalmi díjjal kitüntetett Egy mondat, mint tízezer c. alkotása két részből áll: Yanjin elhagyása 《出延津记》 és Visszatérés Yanjinbe 《回延津记》. Az előbbi Henan tartomány vidéki életét mutatja be a 20. századot megelőző időszakban: egy magányos, gyámoltalan földműves kedvese keresésére indul, akit titokban vett feleségül. Útközben azonban elveszíti a gyámleányát, az egyetlen "beszélni tudó" társát, ezért nem tehet mást, el kell hagyja Yanjint, hogy megtalálja. Az utóbbi, a Visszatérés Yanjinbe a gyámleány fiának történetét meséli el, aki éppen úgy mint az öreg földműves, titokban nőül vett kedvese keresésére indul és jut vissza Yanjinbe. Száz év történetét öleli fel a könyv. Sem az első, sem a második rész nem csupán földrajzi helyváltozást megjelenítő változásról ad képet, és nem is csak az emberi élet ciklikusságát szimbolizálja, hanem egyfajta a visszatérést is ábrázol a mennyből a földi világba.

Kortárs kínai írók adatbázisa
©CCTSS
©SERAPIS

Fotó: https://www.liuzhenyun.net/img/LiuZhenyun_web.jpg


Magyarul megjelent művei:

  • LIU ZHENYUN: Behálózott élet (regény). Ford. Zombory Klára. Szerk. Balázs Éva. Geopen, 2023.
  • LIU ZHENYUN: Nem vagyok én Aranylótusz (regény). Ford. Zombory Klára. Szerk. Balázs Éva. Geopen, 2017. 
  • LIU ZHENYUN: Én nem vagyok Pan Jinlian (regényrészlet). Ford. Zombory Klára. Szerk. Villányi László. Műhely - A közép birodalma, 39.évf. V-VI.sz. 35-39.o. (2016).
  • LIU CSEN-JÜN: Linék hétköznapjai (kisregény)Ford. Zombory Klára. In: Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények. Szerk. Gy. Horváth László, Zombory Klára. Európa, 2003. 


Recenziók | Kritikák:


https://youtu.be/VoL0Er5BPeM?si=nvSz7Tc7y7rMSJw1

  • Liu Zhenyun: Nem vagyok én Aranylótusz | ekultura.hu | Halászné Magyar Márta | 2020. 08. 13.

https://ekultura.hu/2020/08/13/liu-zhenyun-nem-vagyok-en-aranylotusz  

https://marieclaire.hu/kultura/2017/12/08/mi-mar-olvastuk-liu-zhenyun-nem-vagyok-en-aranylotusz/

  • Liu Zhenyun: Nem vagyok én aranylótusz. n.n. Konfuciusz Krónika XI.sz. 30.o. 2017.

https://www.konfuciuszintezet.hu/letoltesek/pdf/Konfuciusz_Kronika_2017.pdf


Cikkek | Tanulmányok:

  • Liu Zhenyun. Szerző: Zombory Klára. Műhely 39.évf. V-VI.sz. 34.o. (2016)

https://epa.oszk.hu/02900/02978/00071/pdf/EPA02978_muhely_2016_5-6_034.pdf

  • Liu Zhenyun életrajz. Szerző: Zombory Klára. In: Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények. Európa, 2003. 389-391.o. 

Olvass bele!

  • LIU ZHENYUN: Én nem vagyok Pan Jinlian (regényrészlet). Ford. Zombory Klára. Műhely - A közép birodalma, 39.évf. V-VI.sz. 35-39.o. (2016)
https://epa.oszk.hu/02900/02978/00071/pdf/EPA02978_muhely_2016_5-6_035-039.pdf

A szerző angol nyelvű honlapja:


Könyvborítók: 

Liu Zhenyun: Behálózott élet
Liu Zhenyun: Behálózott élet
Liu Zhenyun: Nem vagyok én Aranylótusz
Liu Zhenyun: Nem vagyok én Aranylótusz