JIN RENSHUN / CSIN ZSEN-SUN / 金仁顺
Jin Renshun (金仁顺, pinyin átírással: Jīn Rénshùn, népszerű magyar átírással: Csin Zsen-sun), nő, koreai nemzetiségű, Jilin tartomány Baishan városában született. A Changchun Város Irodalmi és Művészeti Szövetsége hivatásos írója, a Kínai Írószövetség Országos Bizottságának a tagja. Legjelentősebb művei: a Tavasz Illata 《春香》című regény; a Barackvirág 《桃花》, A szerzetesek tánca 《僧舞》 és a Barátom, Jin Zhi emlékére 《纪念我的朋友金枝》 című novellagyűjteményei, valamint a Fehér, mint a liliom 《白如百合》 című esszékötete. Filmforgatókönyvei közül jelentős a Zöld tea 《绿茶》, a Divat úr 《时尚先生》és a Jilong 《基隆》, színdarabjai közül a Mások 《他人》 és az Álca 《画皮》. Műveit lefordították angol, német, japán, koreai és orosz nyelvre, a Zöld tea című forgatókönyve koreaiul is megjelent (YeokRak /Yile/ Könyvkiadó, 2013). 2010-ben meghívták az Iowai Egyetem nemzetközi íróprogramjába.
Jin Renshun főleg novellákat ír, de műveinek száma nem nagy. Munkáit a témájuk alapján három nagyobb csoportba oszthatjuk. Az első csoportba a "klasszikus" témájú művek tartoznak, amelyek klasszikus helyzeteket klasszikus háttérben ábrázolnak, de a tartalmuk, a mondanivalójuk nagyon is időszerű, modern. Második csoportba a mindennapi életről szóló művek tartoznak, amelyek a férfiak és nők elemi, ösztönszerű igényeit ábrázolják. "Jin Renshun elbeszélései nagyrészt a szkepticizmusban gyökereznek. A kétely visszatérő alapmotívum a műveiben. Művei nem annyira az igaz szerelem elvesztéséről szólnak, hanem inkább arról, hogy az igaz szerelem soha nem is létezett. A kételyt többféleképpen értelmezhetjük: lehet az előrehaladásnak egy romboló módja, vagy az elveszettség érzése, amit a szereplők az önmagunkkal való szembesülés során éreznek, de talán leginkább egy korábban érzett feltétlen rajongás iránt megrendült bizalom megnyilvánulása. Jin Renshunnak van bátorsága, hogy a boldogságot, az idillt kiszakítsa az ideális világból és hétköznapi környezetbe helyezze, hogy a mindennapok illúzióit láthatóvá tegye, és ezzel egy elmondhatatlanul csodálatos tükörképet tart elénk." (Cheng Depei: Az idilli szkeptikus). Műveinek harmadik csoportjába az etnikai témájú írások tartoznak, amelyek arról szólnak, hogy a Kínában élő koreai nemzetiség hogyan integrálódik és létezik a kínai nyelvi környezetben, valamint hogy milyen vegyes kapcsolatot ápolnak az észak- és dél-koreai néppel.
Jin Renshun leghíresebb regénye a Tavasz Illata. A regény egy, a Koreai-félszigeten közismert népmeséből indul ki, de a történetet úgy alakítja át, hogy a fókusz az emberre kerül. Irodalmi szempontból, azáltal, hogy újrateremti a szereplőket, azt a kérdést veti föl, és annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a népmese hogyan válik mitológiává. A népmeseTavasz Illata (Chunhyang) alakját a hagyományos patriarchális társadalomnak tetsző módon ábrázolja. Jin Renshun regénye viszont Tavasz Illata és az anyja nézőpontjából meséli el a történetet, és arról szól, hogy a férfiközpontú, feudális társadalomban a nők hogyan küzdenek méltóságuk megőrzéséért, és hogyan próbálnak túlélni. Chen Yongxin a Miért nem látjuk Tavasz Illatát? című tanulmányában így ír a regényről: "Jin Renshun stílusa megfelel annak, amit én a fantasztikus elbeszélőmód esztétikai ideáljának nevezek. Mi is az a fantasztikus elbeszélőmód? Olyan írásmód, amely az eredetiséget és a képzelőerőt támogatja, amely arra ösztönöz, hogy bátran vállaljuk fel korunk fantáziáit és illúzióit, és amely felemeli az embereket, amelytől szellemük a magasba szárnyal. Szerkesztői szakzsargonnal szólva, manapság sok mű túlságosan is realisztikus, az ilyen munkák olvasása a képzelőerő korlátozásával és bezárásával egyenlő."
Jin Renshun modern témájú művei közül az olyan jelentős elbeszélések, mint az Egymás, a Mezei pacsirta 《云雀》 és aBarátom, Jin Zhi emlékére, a családtagok, a barátok és a szerelmesek közti kommunikáció kérdéseit járják körbe. Korunkban, az internet és a globalizáció korában a hétköznapi kommunikáció egyre könnyebb, de a lelki kommunikáció egyre nehezebb. Ez korunk elkerülhetetlen tragédiája. Jin Renshun írásainak jövőbeli iránya, hogy korunknak ezt a tragédiáját az irodalom eszközeivel tárja elénk.
Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2022/1017/c405057-32546453.html