A science fiction megjelenése és fejlődése Kínában 

Szerző: Pelle Tamás

Mielőtt rátérnénk a műfaj kínai megjelenésére, egy rövid kitérőben szeretném bemutatni a kínai science fiction kínai elődeit. Bár ezeket a történeteket nem nevezhetjük modern értelemben vett sci-finek, 2 már a klasszikus kínai irodalomban is létezett fantasztikus hagyomány. A Lieziben (列子) található egy robotról szóló történet, amely tehát egy elég korai megjelenése egy sci-fi témának.3 Megemlíthetjük továbbá Chang'e (嫦娥) Holdra szállásának mítoszát, ami tulajdonképpen űrutazásról szól, és feltételezi, hogy a Hold a Földhöz hasonlóan élhető égitest.4

A késő Qing-korban kezdődött meg a nyugati science fiction történetek kínaira fordítása, így jelent meg a műfaj Kínában.5 Nagyjából 1920-ig igen sok külföldi mű került lefordításra, különösen Jules Verne művei. 6 Mindezen folyamatok hatására 1904-ben megszületett az első kínai science fiction is, a Hold-kolónia története (月球殖民地小说 Yueqiu zhimindi xiaoshuo),7 amelyet Huangjiang Diaosu (荒江钓叟) írt, bár nem fejezte be.8

Ezután több sci-fi mű is napvilágot látott, közös jellemzőjük a tudományok kíváncsi megközelítése, Kína szebb jövőjének kilátása, valamint hogy témájukban hasonlítottak nyugati társaikra,9 a hagyományos kínai írásstílusból azonban sokat megtartottak. A műfaj népszerűnek számított, mivel mind az alkotók, mind az olvasók szerették volna újragondolni, pozitívabban látni a jövőt, különösen Kínáét. Erre különösen az utópisztikus regények adtak lehetőséget, ezért a sci-fi ezen formája volt a legelterjedtebb. Liang Qichao (梁启超) Az új Kína jövője (新中国未来记 Xin Zhongguo weilaiji)10 jó példája ennek a kategóriának.11

A Kínai Köztársaság kikiáltásával (1912) az irodalomban is változás állt be, ami a sci-fire nem volt kedvező hatással. Ezalatt az idő alatt a fordítások száma jelentősen csökkent.12 A fő témák továbbra is zömében a nemzet jövőjével foglalkoztak. Érdemes kiemelni a korszakból Gu Junzheng13 (顾均正) sci-fi műveit, például a Béke álmát (和平的梦 Heping de meng),14 illetve Lao She (老舍) Macskaváros krónikája (猫城记)15 című regényét, bár ez inkább disztópia, mint science fiction.

A következő időszak a Kínai Népköztársaság kikiáltásával (1949) kezdődött meg. A műfaj hatalmas fejlődésen esett át, részben annak köszönhetően, hogy a tudományokra egyre nagyobb hangsúly helyeződött.16 Emiatt, szovjet mintára a sci-fi történetek új funkciója a tudományok népszerűsítése lett, és főleg gyerekek számára íródtak, ezáltal mind nyelvezet, mind cselekmény szempontjából leegyszerűsödtek.17

A kulturális forradalom idején, mint szinte minden más irodalmi tevékenység, a science fiction irodalom is visszaszorult.18

A kulturális forradalom után és Mao Zedong (毛泽东) halálát követően kulturális enyhülés következett Kínában, ami kedvező hatással volt a science fictionre is, annyira, hogy akár nevezhetjük az időszakot a kínai science fiction aranykorának is.19 Ezt a korszakot Hua Li további két periódusra osztja, ezek az "enyhülés" (1976–1979) és a "lehűlés" (1980–1983) időszakai. Ezen évek alatt a műfaj komoly változásokon esett át, ugyanis ekkoriban kezdett a sci-fi túllépni a korábbi témái és a gyermekirodalom határain.20 Ennek kiváló példája Tong Enzheng (童恩正) Korallsziget halálsugara (珊瑚岛的死光 Shanhudao de siguang)21 című műve, amely kiadása évében elnyerte a Kína legjobb novellájának járó díjat.22 Kiemelendő még Ye Yonglie (叶永烈) munkássága, aki újszerű témáival és változatos stílusával sokat tett a kínai sci-fi fejlődéséért.23 Továbbá fontos megemlíteni, hogy ebben az időszakban újra fellendült a külföldi, elsősorban amerikai, angol, szovjet és japán művek fordítása.24

1983 után azonban újabb hanyatlás következett be, ugyanis többek között a sci-fi műfaját is a "szellemi szennyezés" kategóriájába sorolták, valószínűleg azért, mert még mindig erős nyugati hatása volt ezeknek a műveknek. Mindennek következtében a legtöbb író más műfajra tért át, vagy teljesen felhagyott az írással.25 Az időszak nagyjából 1987-ig tartott, addig is nagyon kevés új mű jelent meg a műfajban.26

Song Mingwei 1989 évét tartja a science fiction új hullámának kezdetének, amely napjainkig is tart. Az új kort Liu Cixin (刘慈欣) Kína 2185 (中国 2185 Zhongguo 2185)27 című művétől számítjuk, amelyet az 1989-es tiananmen téri események ihlettek. Ezentúl a sci-fi művek tartalmilag és formailag sokkal kidolgozottabbak lettek, továbbá megjelent a disztópikus jövőkép is.28

• Részletek az alábbi szakdolgozatból:

A kortárs kínai science fiction irodalom - Liu Cixin Liulang Diqiu című novellájának elemzése

Alapszakos szakdolgozat

Készítette: Pelle Tamás, Keleti nyelvek és kultúrák alapszak – kínai szakirány, kínai tolmács- és fordítóképzés szakirányú specializáció

Témavezető: Major Kornélia, megbízott előadó

ELTE, Budapest, 2024

• A felhasznált irodalom, az elsődleges és a másodlagos források listája, valamint a lábjegyzetek megtalálhatók a szakdolgozat VIII. fejezetében (51-55.o.). A szövegben található számok az eredeti tanulmány lábjegyzeteinek a sorszámai.

Pelle Tamás

Pelle Tamás vagyok, az ELTE Keleti nyelvek és kultúrák szak kínai szakirányán végeztem. Nagyjából három és fél éve tanulom a kínai nyelvet, amibe az első órámon beleszerettem, és amibe napról napra újra beleszeretek. Nagyjából tizenhét éves koromban került a kezem ügyébe véletlenül egy kínai sci-fi novellásgyűjtemény, de csak pár évvel később tetszett meg igazán a műfaj, amikor elolvastam Liu Cixintől A háromtest-problémát. Ezek után egyértelmű volt számomra, hogy a jövőben, ha lehetőségem lesz rá, szeretnék a kínai sci-fivel foglalkozni, mélyebben megismerni a kínai irodalomnak ezt az érdekes, izgalmas ágát.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.