VÁNDORLÓ FÖLD #4
Liu Cixin élete és munkássága
Szerző: Pelle Tamás
Liu Cixin 1963-ban született Pekingben. Még gyerekkorában, apját a kulturális forradalom idején shanxi szénbányákba küldték dolgozni, a gyerek Liu Cixin pedig a henani Xinyangba került rokonokhoz, itt töltötte gyerekkorát. Az író itteni élete tele volt nehézségekkel, éhezéssel, természeti katasztrófákkal, amely hatással volt a későbbiekben műveire is.60
Első regényét, a Kína 2185-öt 1989-ben kezdte el írni, amely Kína első cyberpunk (1) regénye, eredetileg csak az interneten megjelent írás.62 Első hivatalos novellája, a Bálnák dala (鲸歌 Jingge)63 1999-ben jelent meg a Science Fiction World (科幻世界 Kehuan Shijie) című magazinban.64
Liu Cixin saját írói fejlődését három szakaszra osztja. Az első szakaszra "tiszta science fiction"-ként hivatkozik. Művei mindig is a hard sci-fi kategóriájába tartoztak, ám az ebben a korszakában készült műveiben erőteljesebben jelennek meg annak jellegzetességei. Írói pályafutásának ezen fázisát leginkább a Mikroszkopikus végpont (微观尽头 Weiguan jintou)65 és az Kozmikus összehúzódás (宇宙坍缩 Yuzhou tansuo)66 című novellák képviselik. Az előbbi középpontjában az elemi részecskék vizsgálata áll, a második történet pedig azt írja le, hogy miután az univerzum eléri tágulásának utolsó fokát, majd elkezd összehúzódni, az idő visszafelé kezd folyni. A második fázisban megjelent a sci-fi elemek mellett a társadalom is, fókuszba került az emberek és a világ kapcsolata. Ezen fázisában az író olyan mesterműveket alkotott, mint a Vándorló Föld, A falusi tanár (乡村教师 Xiangcun jiaoshi),67 Gömbvillám (球状闪电 Qiuzhuang shandian),68 valamint híres trilógiájának első része, A Háromtest-probléma.69 A falusi tanár két történetszálat vezet, az egyik a falusi Kína szegénységét és elmaradottságát mutatja be egy tanár és diákjai szemén keresztül. A borzalmas körülmények között a tanár életét veszti, de előbb megtanítja diákjainak Newton három törvényét. A másik szál egy galaktikus háborút ír le a szén-alapú és szilikon-alapú életformák között, melyre megoldásként a Szén-alapú Élet Galaktikus Föderációja ütköző zónát hoz létre a galaxis egyik karjában, amely csillagok millióinak elpusztításával jár, ám előtte megbizonyosodnak róla, hogy nem található intelligens élet a területen. Ekkor jelennek meg a Földön, ahonnan a falusi tanár diákjait választják ki, hogy reprezentálják a földi életet, akik Newton három törvényének elsorolásával megmentik a bolygót. A Gömbvillám című regényben egy tudós kutatja megszállottan a gömbvillám jelenségét, ami tizenéves korában végzett a szüleivel. A mű végére hatalmas tudományos áttöréseket ér el csapatával és teljesen új rétegeit fedezik fel a világnak. A harmadik fázist az író értékrendszerének megingása idézte elő. Ezentúl különleges szituációknak az emberi viselkedésre és társadalmi rendszerekre kifejtett hatását kezdte vizsgálni Liu Cixin, például A sötét erdő (黑暗森林 Hei'an senlin)70 című regényén keresztül, ami A Háromtest-probléma folytatása, középpontjában az emberiség és egy kozmikus civilizáció kapcsolata áll.71
Azt tehát már tisztáztuk, hogy Liu Cixin a hard sci-fi elkötelezett híve, viszont még sok más jellemzője is van műveinek, amiket érdemes megemlíteni. Az író legtöbb műve egy apokaliptikus eseménnyel, katasztrófával kezdődik, vagy legalábbis a köré épül.72 A konkrét események rendkívül változatosak. Bár a legkülönfélébb katasztrófákkal találkozhatunk Liu Cixin műveiben, mégis nagyjából be tudjuk őket sorolni három kategóriába: technológiai katasztrófák, természeti katasztrófák és háborús krízisek.
Technológiai katasztrófát ír le például a Tűz a föld alatt (地火 Dihuo)73 és a Földágyú (地球大炮 Diqiu dapao),74 amelyeknek közös jellemzője, hogy egy új technológia hasznosítása félresikerült, ami katasztrófához vezetett.75 A Tűz a föld alatt novellában egy új bányászati eljárás sikerül félre, a Földágyúban pedig egy gigantikus mérnöki projekt, egy alagút, amely a föld egyik végétől a másikig nyúlik. Ezen katasztrófák leírása tükrözi az író aggodalmait a technológiai fejlődéssel kapcsolatban, viszont ezek a művek optimista,"boldog" befejezést kapnak, ami alapján arra következtethetünk, hogy az író úgy gondolja a nehézségek ellenére van remény a fejlődésre.
A természeti katasztrófák sokféle irodalmi műben megtalálhatóak, de a science ficitonben ezek többnyire az űrből erednek, és az emberiség egészére fejtenek ki hatást. Ilyen művek például a Szupernóva korszak (超新星纪元 Chaoxinxing jiyuan)76 vagy a Vándorló Föld.77 Az előbbiben egy közeli szupernóva robbanás következtében a Földön az összes felnőtt megbetegszik, majd meghal, így a gyerekekre hagyva a civilizációt. A regény tulajdonképpen arról szól, hogyan viselkednének a gyerekek egy ilyen világban, illetve hogyan lehetne megóvni a társadalmat a széteséstől.
Végül a háborús kríziseket bemutató alkotások, mint például a Háromtest trilógia, amelynek középpontjában az emberiség és egy idegen civilizáció, a triszolarisziak háborúja áll. A Felfalók (吞食者 Tunshizhe)78 című elbeszélésben szintén egy "idegen" civilizáció, a "felfalók" küzdenek az emberiséggel. Ők viszont csak félig idegenek, mivel az egykor földlakó dinoszauruszok leszármazottjai.79 Ezekre a művekre is az emberiség elszántásága és kitartása jellemző, akik akkor sem adják fel, ha egy náluk sokkal magasabb szintű fajjal kell megküzdeniük. A technológiai különbségek ellenére, az emberiség egyik történetben sem veszít, ravaszságukkal sikerül legyőzniük a dinoszaurusz civilizációt; a triszolarisziakat pedig sokáig sakkban tartják, viszont végül mindkét faj anyabolygója megsemmisül, bár nem közvetlenül a másik faj "keze" által. Az is lehet az oka annak, hogy ilyen sok apokaliptikus mű született az író tollából, hogy Henan tartományát gyakran sújtották természeti csapások, amelyek közül néhányat ő maga is átélt.80
Liu Cixin stílusának jellemzése nem lenne teljes a "makrorészletek" megemlítése nélkül. Ezek olyan részletek, amelyeket mélyrehatóan kibontakoztat és alaposan kifejt az író. A "makrorészleteket" használva a tudományos-fantasztikus elemek sokkal élénkebben jelennek meg egy műben, valamint egyes koncepciók részletes leírásával további gondolkodásra ösztönzik az olvasót, még gazdagabbá téve az olvasás élményét. Liu Cixin mesterien alkalmazza ezt a technikát, nem véletlenül ő az egyik legolvasottabb science fiction író Kínában. Az író elképzelt világaiban nem csak az előrehaladott technológiák vannak részletesen kidolgozva, hanem az emberi civilizáció fejlődése is. Például a Gömbvillám című regényben a gömbvillámból kiindulva gondolja újra az emberiség természetről alkotott képét.81
Lábjegyzet:
(1) A cyberpunk a sci-fi egy alműfaja, amely egy disztópikus, futurisztikus környezetben játszódik, és általában az "alvilág" és a csúcstechnológia kombinációjára összpontosít, olyan futurisztikus technológiai és tudományos vívmányokkal, mint a mesterséges intelligencia és a kibertechnológia, amelyeket a társadalmi összeomlással, disztópiával vagy hanyatlással kapcsol össze.
- Részletek az alábbi szakdolgozatból:
A kortárs kínai science fiction irodalom - Liu Cixin Liulang Diqiu című novellájának elemzése
Alapszakos szakdolgozat
Készítette: Pelle Tamás, Keleti nyelvek és kultúrák alapszak – kínai szakirány, kínai tolmács- és fordítóképzés szakirányú specializáció
Témavezető: Major Kornélia, megbízott előadó
ELTE, Budapest, 2024
- A felhasznált irodalom, az elsődleges és a másodlagos források listája, valamint a lábjegyzetek megtalálhatók a szakdolgozat VIII. fejezetében (51-55.o.). A szövegben található számok az eredeti tanulmány lábjegyzeteinek a sorszámai.
További fejezetek:
Pelle Tamás
Pelle Tamás vagyok, az ELTE Keleti nyelvek és kultúrák szak kínai szakirányán végeztem. Nagyjából három és fél éve tanulom a kínai nyelvet, amibe az első órámon beleszerettem, és amibe napról napra újra beleszeretek. Nagyjából tizenhét éves koromban került a kezem ügyébe véletlenül egy kínai sci-fi novellásgyűjtemény, de csak pár évvel később tetszett meg igazán a műfaj, amikor elolvastam Liu Cixintől A háromtest-problémát. Ezek után egyértelmű volt számomra, hogy a jövőben, ha lehetőségem lesz rá, szeretnék a kínai sci-fivel foglalkozni, mélyebben megismerni a kínai irodalomnak ezt az érdekes, izgalmas ágát.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.