SU TONG: Rizs

Szerző: Dózsa Gergő

2019-ben a könyvfesztiválra jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában Su Tong családregénye. A mű legfontosabb eleme végig a címadó gabonanövény, a rizs, mely szimbolikus jelentőséggel bír. Az egész regényt áthatja ez a meghatározó motívum, mely az éhezés, a túlélésért való küzdelem és a szegénység jelképeként aposztrofálható, mint kitörési pont. Viszont az alapvető emberi érzelem a műben a gyűlölet és a bosszúvágy.

/az ajánló cselekményleírást tartalmaz/

A történet rendkívül lendületes, fordulatos; egy "éles" családregényt kapunk, melyben minden családtag életútját megismerjük. Az 1930-as évek Kínájában járunk, a főszereplő Ötsárkány, aki egy szénkupac tetején utazva, éhesen érkezik meg a nagyvárosba vonattal. Célja a szegénységből való kitörés, illetve az éhezés előli menekülés. Sorsát tekintve eleinte megalázzák, kihasználják, de sikerül neki elnyernie a helyi rizskereskedő melletti segéd posztját.

A Feng család az idős tulajból és két lányából, Gomolyfelhőből és Fátyolfelhőből áll. Előbbi lány rendkívül könnyűvérű, a helyi maffiavezér szeretője, míg testvére jóval pozitívabb szereplőként tűnik fel. A család élete Ötsárkány érkezésével fenekestül felfordul, életük egyáltalán nem idilli, nem boldog. Állandó viták zajlanak a karakterek között, amit tetézni fog a főhős beházasodása a családba. Ennek következtében a család a teljes erkölcsi fertő felé veszi az irányt, mélyrepülésbe kezd a rizskereskedés helyzete.

A karakterek nagyon valóságosak, de morálisan megkérdőjelezhetőek. A város lakossága sem szent természetesen, amit a különböző alvilági elemek csak még jobban hangsúlyoznak. Fontos csoport a történetben a Rakparti Galeri néven megjelenő banda, mellyel Ötsárkány már a mű elején is találkozik, és a végén a vezetőjük lesz. A kötet végén megjelenik a második japán-kínai háború is (1937-1945), de a japánok nem kapnak olyan fajsúlyos szerepet, inkább csak érzékeltetik a lakosság helyzetének további romlását.

Visszatérve a Feng családra, a főhős érzékletes, de eléggé általánosító megállapítást tesz róluk azzal, hogy a család férfitagjait gyilkosnak, míg a nőtagokat szajhának titulálja. Sok esetben emiatt a leírások undorítóak, sőt, gyomorforgatóak, ez pedig viszolygást válthat ki az olvasóból, ezért nem ajánlanám minden korosztálynak jó szívvel a művet. A karakterek jelleménél még kiemelendő, hogy a hűség és úgy általában a pozitív értékek nem igazán jelennek meg az egyes szereplőknél. Maga Ötsárkány is egy perverz, gyilkos hajlamú, hatalomvágyó figura. Megszerzi a rizskereskedést, de romlásba is dönti egyben. Nemcsak magát a boltot, hanem az egész családot is tönkreteszi, ugyanakkor véleményem szerint tragikus szereplő is egyben, viszont nem fogunk nála még a mű végén sem értékvesztést találni.

Összességében véve egy nagyon különleges hangulatú családregénnyel gyarapodott gyűjteményem. Zárásként még kiemelném, hogy e mű egy idén kezdődő magyar-kínai közös könyvkiadási együttműködés eredményeképpen jelenhetett meg, és a szerző talán legjelentősebb alkotásáról van szó. Akit érdekel egy főleg negatív szereplőkkel operáló, egyedi hangulatú kínai családregény, azoknak mindenképpen ajánlom Su Tong Rizs című művét!

ADATLAP:

• Cím: Rizs
• Kiadás éve: 1991 (magyar kiadás: 2019)
• Írta: Su Tong (Szu Tung)
• Fordította: Zombory Klára
• Kiadó: Kossuth
• Műfaj: regény

Dózsa Gergő

Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, és kaposvári középiskolákban dolgoztam 2016-ig, ezt követően költöztem fel Budapestre, ahol egy kőbányai általános iskolában tanítottam. 2024-ben pedig abbahagytam a tanítást, és jelenleg az Index hírszerkesztőjeként tevékenykedem. A kínai nyelvtanulást még volt barátnőm ajánlotta nekem a Konfuciusz Intézetben, amelyből mindössze egy alapfokú nyelvvizsgáig jutottam.

2018 óta vagyok a Mondo magazin cikkírója, ahol ugyan elsősorban japán szépirodalmi művekkel kezdtem a könyvrovatot, de alkalmanként kortárs kínai szerzőkkel is foglalkozom, ezeknek ajánlóit bocsátom most rendelkezésre a Kortárs Kínai Könyvklubnak. A kínai szépirodalmon kívül más, magyarul is elérhető ázsiai szerzőket is olvasom, figyelem a könyvpiacon megjelenésüket, így a fentebb említett japán és kínai írókon kívül maláj, vietnámi és koreai alkotókat is olvasok. Valamint rendszeresen részt veszek a különböző hazai, ázsiai filmeket vetítő filmfesztiválokon, így minden évben írok a Japán, a Koreai és az Imázsia Kínai Filmhétről is.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.