WEBIRODALOM #3
Kínai online irodalom: szubkultúrából legitim iparág 3. -
Kína szerzői jogi törvényének kialakulása
Szerző: Lengyel Kati
Az olyan iparágak, melyek a szellemi tulajdon köré szerveződnek, a tulajdonjog tiszta és pontos meghatározására, ill. annak tökéletes védelmére támaszkodnak, az üzleti érték fenntartható fejlődésének elérése érdekében. A tulajdonjog meghatározása pedig a jogi nyilatkozatoktól függ, tehát melyik volt előbb, a jogszabályi rendelkezések vagy a jogi védelmet igénylő alkotások?
Ez a kérdés pont olyan, mint az a kérdés, hogy "mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás". Az online irodalmi művek különböznek a nyomtatott irodalmi művektől, mivel ugyanabban a virágzó internetes közegben születtek meg, mint a gomba mód elszaporodó jogi képviseletek, amelyek egyrészt sürgős jogi védelemre szorultak, másrészt pedig aktívan szorgalmazták a törvények létrehozását és azok tökéletesítését.
A szerzői jogi védelem laza környezete táptalajt biztosított nagyszámú hazai és külföldi mű kalóz terjedésének, és amikor ez a burjánzás elért egy bizonyos szintet, kikényszerítette a kínai szerzői jogi rendszer kialakítását és fejlesztését. Kína szerzői jogi rendszere nem közvetlenül a releváns ősi rendszerekből ered, hanem külső nyomásra jött létre, és írásos tartalma alapvetően a Berni Egyezményen alapul.
Az 1980-as években, az Egyesült Államokból és más nyugati országokból származó kulturális alkotásokat – beleértve a populáris irodalmat és a komoly irodalmat – nagy mennyiségben terjesztették Kínában, illegálisan. Az amerikai kormány egy szellemi tulajdonjogok védelméről szóló memorandumot terjesztett elő, amelyben azt javasolta, hogy Kína még 1989 vége előtt elkészíti a nemzetközi gyakorlaton alapuló szerzői jogi törvénytervezetet. A külső nyomás hatására, Kínai szerzői jogi rendszerének kialakítása felgyorsult.
Összehasonlítva az Egyesült Államok 1790-es szövetségi szerzői jogi törvényével, a francia a szerzői jogokról szóló 1793-as törvénnyel, a német tudományos és művészeti alkotások tulajdonosainak védelméről szóló 1837-es törvénnyel, valamint a Japán köztársaság 1899-es szerzői jogával, Kína 1990-ben hirdette ki a Kínai Népköztársaság szerzői jogi törvényét, és 1992-ben csatlakozott a Berni Egyezményhez.
Kína ezen szerzői jogi törvénye 2001-ben és 2010-ben is módosításra került. A 2001-es módosítás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás szellemi tulajdonra vonatkozó követelményein alapult, míg a 2010-es módosítás a WTO szakértői csoportjának a 2009-es kínai-amerikai szellemi tulajdonjog vitájában hozott döntése miatt történt. 2012 októberében kihirdették a "Kínai Népköztársaság szerzői jogi törvényének harmadik módosítási tervezetét". Az "Internetes szerzői jogra vonatkozó közigazgatási védelmi intézkedések" című dokumentumot pedig 2005. április 30-án adták ki.
(képernyőmentés a köv. oldalról: https://ip.people.com.cn/n1/2019/0704/c192427-31214391.html )
Tehát, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kínai online irodalom piacának megjelenési ideje egybeesik a kínai szerzői jogi törvény 2001-es, a WTO követelményeinek eleget tevő módosításával. Míg a Qidian Chinese Network által képviselt "VIP fizetett olvasási" modell térnyerése körülbelül akkor következett be, amikor 2005-ben elfogadták az "Internetes szerzői jogra vonatkozó közigazgatási védelmi intézkedéseket".
Habár az online irodalomra jellemző kalózkodás, mint probléma, még nem került teljesen megoldásra, a szerzői jogok jogi védelme tovább erősödött. Nem túlzás azt állítani, hogy a törvényhozás és a jogalkalmazás folyamatos megerősítése nélkül nem jött volna el a későbbi "az online irodalom aranykora", nem beszélve a mai óriásokról, mint a Yuewen és az iReader.
A blogsorozathoz felhasznált irodalom:
A papíralapú könyvektől az Intellektuális Tulajdonig: Az online írók bukása és szárnyalása
Az online irodalom 20 éve: a legenda véget ért, a történelem csak most kezdődött el
"Szinte minden mondat átdolgozásra került" - Megfigyelések az online irodalom papíralapú kiadásárólg
Egyáltalán felül lehet-e kerekedni a kalózkodás problémáján, mely 18 éve fertőzi be Kína online irodalmát?
Lengyel Kati
Három éve foglalkozom kínai írott szövegek fordításával. A kezdetben hobbiként indult tevékenység mára egyfajta hivatássá érett bennem, aminek köszönhetően lehetőségem nyílt mélyebben megismerni a kínai online irodalom kialakulását, és megosztani ennek különlegességét a magyar olvasókkal. Az elmúlt években olyan művek fordításán dolgoztam, mint Priest 天涯客 (Faraway Wanderers) és 桐华 Tong Hua: 长相思 (Lost You Forever).
Nemcsak fordítóként, hanem tartalomkészítőként is igyekszem közelebb hozni ezt az irodalmi világot az érdeklődőkhöz. A közösségépítés kiemelt szerepet kap a munkámban, hiszen célom egy olyan tér létrehozása, ahol a kínai online irodalom kedvelői és a fordítások iránt érdeklődők megoszthatják egymással gondolataikat.
2024 nyarán ástam bele magam először a kínai online irodalom kialakulásába és meglepődve tapasztaltam, hogy mekkora fejlődési ívet tett meg az elmúlt 30 év során. A cikksorozat célja, hogy hiteles, első kézből származó képet nyújtson a kínai online irodalom kialakulásáról, iparági vívmányairól, ugyanakkor sötét oldaláról és esetleges veszélyeiről. A bejegyzések sok esetben a kínai cikkírók hangján szólalnak meg, tehát a helyenként felfedezhető értékítélet az ő véleményüket tükrözi.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.