WEBIRODALOM #2
Kínai online irodalom: szubkultúrából legitim iparág 2. - Második szakasz: 2003-tól 2012-ig
Szerző: Lengyel Kati
A 2003-ban induló Qidian.com volt az első olyan weboldal, ahol hivatalosan is elindították a VIP előfizetői rendszert és 8 VIP kategóriájú elektronikus kiadványt tettek elérhetővé a VIP előfizetők számára. A Qidian.com-on elérhető tartalmakat, – amelyek most már tematikus besorolást is kaptak, pl. fantasy, harcművészet, xianxia/halhatatlanokról szóló történetek, történelmi, katonai, urbán, sci-fi stb. – az első hónapban ingyenesen olvashatták a feliratkozók, majd azt követően 2 fen jogdíjat fizettek minden 1000 szó elolvasása után. Így vált az ingyenes próbaperiódus + az új fejezetekre való előfizetői modell a kínai online irodalom online felületen való olvasásának a standardizált modelljévé.
Tematikus kategóriákba sorolt irodalmi művek a Qidian.com weboldalán
Az olvasói tömegek, akik addig hozzá voltak szokva az irodalmi tartalmak ingyenes olvasásához, nem tudták elfogadni a "fizetéses olvasást", és folyamatosan megkérdőjelezték ezeknek a weboldalaknak a üzletiesedését. Ennek következtében az egyes eredeti tartalmakat biztosító kiadóházak honlapjai fokozatosan kikoptak az olvasók látómezőjéből.
Annak érdekében, hogy írókat vonzzon be, a Qidian.com egy olyan fizetési modellt alkalmazott, ahol a szerializált regényre előregisztrált befizetések teljes összegét az írónak adta, anélkül, hogy részesedést kért volna belőle. Vándor Varangy volt az első olyan online irodalmi szerző, aki több mint 1000 jüan jogdíjat keresett havonta a Qidian felületén keresztül.
2004 októberében a Qidian Chinese Network-ot felvásárolta a Shanda Capital, ami kihasználva a saját erőforrásai nyújtotta előnyt, jelentős fejlesztéseket eszközölt a Qidian.com szerverparkjától kezdve az online fizetési csatornák bővítéséig.
Ami igazán népszerűvé tette a fizetős olvasást, az Shanda újratölthetős rendszere volt. A Shanda prepaid kártyáit a nagyobb áruházláncokban és internet kávézókban egyaránt újra lehetett tölteni, aminek kulcsszerepe volt az elektronikus előregisztráció sikerében. Eleinte, az emberek postai pénzutalással vásároltak virtuális valutát, amellyel végül fizetni tudtak az adott tartalomért. Ez a modell meglehetősen bonyolult és fáradságos volt, ezért a fizetéses olvasás az első években nem vált annyira mainstreammé. Később, a Shanda újratölthető kártyáinak, az internet bankingen keresztüli feltöltésnek és 2007 tájékán a mobiltelefonok elterjedésének köszönhetően lehetővé vált a közvetlen módon való fizetés, ami hatalmas olvasóközönséget vonzott be. 2009 után pedig megkezdődött a mobil eszközökön való olvasás.
Yunzhongxianke néven író felhasználó egy kínai fórumon
A Qidian.com, mint az online irodalom iparosításának egyik pionírja, az akkoriban maga mellé gyűjtött neves online írói csapatnak és műveiknek köszönhetően tudta megtartani az olvasókat, és azáltal, hogy egyre inkább kiterjesztette "fizetős olvasási" rendszerét, az online irodalom iparosítása egyre elfogadottabbá vált az olvasók körében.
Az a kereskedelmi siker, amit egyre több online irodalmi weboldal ért el – köztük a 17k.com –, valamint az olyan új üzleti próbálkozások, mint az online irodalmi művek kivásárlása vagy az online irodalom elektronikus szerzői jogainak kidolgozása, érettebbé tették az online irodalom iparágát. Ennek köszönhetően pedig lehetővé vált az online irodalom alkotói számára, hogy a papíralapú kiadáson kívül más gazdasági forrásokkal is rendelkezzenek.
Valójában, az online irodalom "papír kiadása" még 2009-ben is nagyon fontos volt az írók számára.
Először a Qidian.com-on kezdtem el írni. Az ok, amiért egy fizetős olvasási platformot választottam, egyszerűen csak a szerzői jogi problémák miatt volt, amelyek a jövőben kiadandó fizikai könyveket érintették. De ettől eltekintve továbbra is szeretnék papíralapú könyveket kiadni, mert úgy gondolom, hogy azok könyvek a legidőtállóbbak, amelyeket a kezébe foghat az ember.
Nyilatkozta 崔书馨 Cui Shuxin, a "Jinnian Műsoridő" (瑾年秀时) és a "Jövő nyár" (未来之夏) könyvek szerzője
De az interneten felhalmozható népszerűség és a viszonylag tisztességes jövedelem, kiforrottabb üzleti platformot biztosított az online irodalom szerzői számára.
Ezzel egyidőben, az online irodalom iparosodása több szerzőt is arra késztetett, hogy teljes munkaidőben elkötelezze magát, de a "szerzőkkel" szemben inkább "írónak" nevezik magukat. Egy korábbi online író így nyilatkozott:
Másokhoz hasonlóan, én is azért kezdtem el írni, mert a jelenlegi alkotások olyanok, amilyenek, és én is szerettem volna valami érdekeset és valami mást írni. Az iparosítást követően, persze lehetett vele pénzt keresni, de valójában ez a pénz nagyon fáradságos volt. Az ipari szabványok szerint, az online íróknak havonta körülbelül 200.000 szót kellett írniuk, különben az olvasók sürgetni kezdték az új részeket, olyan sokan követték. Az írás során, a koncepció kidolgozása volt az, ami sokáig tartott, és mivel napközben túl nagy volt a zaj, éjszaka gyorsabban tudtam írni. Általában, este 10 körül ettem egy késő esti uzsonnát, majd nekifogtam írni. Este 11-től reggel 9 óráig írtam, végül közzé tettem a frissítést, és lefeküdtem. Akkoriban még nem dolgoztam, így napközben tudtam aludni.
Egy volt online író
A híres online író, 唐家三少 Tang Jia San Shao, aki mondhatni egyike a legkiemelkedőbb online íróknak. A "Douluo Dalu" (斗罗大陆) című műve élőszereplős és animált adaptációt is kapott. Egyszer azt mondta egy interjújában:
Az emberek talán csak az eredményeimet látják, de amit nem látnak, az az én robotszerű életem. A korai években, amikor elkezdtem írni, még fiatal voltam és sokszor hajnali 1 óráig, akár 2-ig is fennmaradtam. Ez körülbelül 3-4 évig tartott, de a testem nem bírta tovább. Amikor elkezdtem könyveket írni, mondhatni én alapítottam meg a napi frissítések rutinját... valamikor 2005-ben, és több mint 4 millió szót írtam.
Ahogy fizikai betegsége egyre súlyosabbá vált, szigorú időkeretet szabott a napi írásnak:
Most, hogy nem kell kimennem együttműködéseket megbeszélni, minden nap 8-kor kelek, iszok egy pohár vizet, és elmegyek futni. Körülbelül 30 perc múlva visszajövök, megmosakszom és reggelizel. 9:30-kor kezdek írni, egészen 10:40-ig. Ezután fél órát edzek benti gépekkel, még írok egy fél órát, és 12-kor ebédelek. 13:15-től alszom egy keveset, majd 14:30-kor felkelek és folytatom az írást. 4 órakor megyek tollasozni, majd 5:20-kor ismét folytatom az írást, 6:30-kor vacsorázok, időnként este is írok, de nem tovább, mint 9:30. És ez így megy tovább minden egyes nap.
Kétségtelen, hogy minden író megtapasztalta az írás nehézségeit, azonban az online irodalmi művek terjedelme – amelyek könnyen elérhették a millió vagy tízmillió karaktert – valamint a közönséggel való szoros kapcsolat miatt, az online irodalom alkotói óriási munkaterheléssel voltak kénytelenek szembenézni.
A blogsorozathoz felhasznált irodalom:
A papíralapú könyvektől az Intellektuális Tulajdonig: Az online írók bukása és szárnyalása
Az online irodalom 20 éve: a legenda véget ért, a történelem csak most kezdődött el
"Szinte minden mondat átdolgozásra került" - Megfigyelések az online irodalom papíralapú kiadásárólg
Egyáltalán felül lehet-e kerekedni a kalózkodás problémáján, mely 18 éve fertőzi be Kína online irodalmát?
További fejezetek:
Lengyel Kati
Három éve foglalkozom kínai írott szövegek fordításával. A kezdetben hobbiként indult tevékenység mára egyfajta hivatássá érett bennem, aminek köszönhetően lehetőségem nyílt mélyebben megismerni a kínai online irodalom kialakulását, és megosztani ennek különlegességét a magyar olvasókkal. Az elmúlt években olyan művek fordításán dolgoztam, mint Priest 天涯客 (Faraway Wanderers) és 桐华 Tong Hua: 长相思 (Lost You Forever).
Nemcsak fordítóként, hanem tartalomkészítőként is igyekszem közelebb hozni ezt az irodalmi világot az érdeklődőkhöz. A közösségépítés kiemelt szerepet kap a munkámban, hiszen célom egy olyan tér létrehozása, ahol a kínai online irodalom kedvelői és a fordítások iránt érdeklődők megoszthatják egymással gondolataikat.
2024 nyarán ástam bele magam először a kínai online irodalom kialakulásába és meglepődve tapasztaltam, hogy mekkora fejlődési ívet tett meg az elmúlt 30 év során. A cikksorozat célja, hogy hiteles, első kézből származó képet nyújtson a kínai online irodalom kialakulásáról, iparági vívmányairól, ugyanakkor sötét oldaláról és esetleges veszélyeiről. A bejegyzések sok esetben a kínai cikkírók hangján szólalnak meg, tehát a helyenként felfedezhető értékítélet az ő véleményüket tükrözi.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.