Szerző: Major Kornélia / KKK

Su Tong (Szu Tung) a kortárs kínai irodalom egyik legnevesebb alkotója, számos kiemelkedő regény írója, Mo Yan és Yu Hua mellett megkérdőjelezhetetlen a szerepe a kínai irodalom kulturális forradalom utáni megújulásában. 1963-ban született Suzhou-ban, az egyetemet Pekingben végezte, 1983-ban publikálta első elbeszéléseit, de országos hírnevet csak 1987-ben megjelent novellái hoztak neki. Ettől kezdve viszont sikert sikerre halmoz, nemcsak Kínában, hanem nemzetközi szinten is. Az egyik legtöbbet fordított kortárs kínai író. He an [Folyópart] című regénye 2009-ben Man Asian Irodalmi Díjban részesült, 2011-ben pedig Su Tongot jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra. 2015-ben elnyerte a 9. Mao Dun Irodalmi Díjat, a kortárs kínai irodalom egyik legrangosabb elismerését. Nemcsak igen termékeny író, hanem nagyszerű elbeszélő is, nem véletlen, hogy számos művéből forgattak filmet, a legismertebbet Nők egy fedél alatt című kisregényéből Zhang Yimou rendezte Vörös lámpások címmel 1991-ben, amely Velencében Ezüst Oroszlánt nyert, valamint a legjobb nem angol nyelvű film BAFTA-díját is elnyerte 1992-ben, és jelölt volt az Oscar legjobb idegen nyelvű film kategóriában is 1991-ben.

Írásait témáik és hátterük alapján három nagyobb csoportba szokás sorolni. Az első az ún. Mahagónifa utca sorozat, az ebbe tartozó elbeszélések általában gyerekkorának helyszínén, Suzhou-ban játszódó felnövéstörténetek (Salinger hatása felfedezhető bennük), témájuk a gyerekek élete a kulturális forradalom idején, de nem a fizikai szenvedésekre koncentrál, hanem a mindennapi életre, szerelemre, barátságra, árulásra, fiatalok bandaháborújára, mindezzel a hivatalos narratívától egészen eltérő képest fest a korszak fiatalságáról. Az ún. Juharfalva sorozatba tartozó írások háttere a félig-meddig fikciós Juharfalva, amelyet saját családjának eredeti lakhelyéről mintázott, és amely számos szereplőjének származási vagy lakhelye. Ezekben az elbeszélésekben a hagyományos társadalmi viszonyokról és a parasztságról alkotott elképzeléseket kérdőjelezi meg, de távolról sem didaktikus módon, hanem érdekfeszítő, érzelmileg felkavaró történetekben (pl. Rizscímű regénye). A harmadik sorozat az ún. női sorozat, amelyben a nők életével foglalkozik. Ezekben az elbeszélésekben kitűnik a nők érzelmi, lelki életének érzékeny ábrázolásával (pl. Cseresznye című elbeszélése és Nők egy fedél alatt című kisregénye).

Történeteit szereti történelmi környezetbe helyezni, nagy részük a közel- vagy régmúltban játszódik, mégis ő maga figyelmeztet minket Így éltem császárkoromban című regényéhez írt bevezetőjében:

Remélhetőleg olvasóim nem történelmi regényként forgatják az Így éltem császárkoromban lapjait: ezért nem helyeztem a könyvet valamely ismert korszakba. […] A könyv lapjain megelevenedő birodalom, az asszonyok és az udvari intrikák világa nem több, mint riasztó álom egy esős éjszakán – a sok szenvedés és vérontás pusztán azt az aggodalmat és félelmet tükrözi, amelyet én magam érzek a világ minden lakója iránt, nem többet.

A történelmi háttér ellenére a történetei a jelenre reagálnak, a kortárs Kína problémáira rímelnek. Erősen foglalkoztatja a hatalmon lévők és alattvalók viszonya, a hatalom destruktív hatása a személyiségre, a lázadás vagy megalkuvás útjai, az értékvesztés, az erőszak kultúrájának virágzása. Írásaiban a szenvedés és erőszak, az önzőség, az árulás, a vágyak és a kapzsiság az élet természetes velejárói. Rizs című regényét a kritikusok a 20. század legkegyetlenebb regényének nevezik: ebben a társadalomban farkastörvények uralkodnak, megalázás, durvaság, nemi erőszak, kínzás és gyilkosságok követik egymást, az emberek önzőek és részvétlenek, az emberi kapcsolatok megromlanak, nincs egyetlen pozitív karakter a regényben, senki számára nincs megváltás. Az erkölcsileg hanyatló társadalom tökéletes képe a főhős nemi betegségtől lassan szétrohadó teste. Su Tong írásaiban fontos szervezőerő a költői képek és szimbólumok rendszere. A Rizsben a legfontosabb szimbólum maga a rizs: a kínaiak alapélelmiszere, ami az életet, a táplálékot, a megélhetést jelenti, a kínai kultúra egyik alapja. A regényben számos, sokszor ellentétes értelemben jelenik meg, az elbeszélés különféle szintjein. A termés tönkremenetele, a rizs hiánya űzi el vidéki otthonából a főszereplőt és a halála is egy rizshalmon következik be. Egész élete a rizs bűvöletében telik: egy rizskereskedésben keres munkát, feleségül veszi főnöke lányait, majd átveszi a kereskedés irányítását is. A rizs a sikert, a hatalmat jelenti, az uralkodást mások felett. Nem csak a vágy tárgya, hanem a vágy eszköze is, a nők feletti uralom kifejezésének eszköze, perverz szexuális segédeszköz. Ugyanakkor a rizs a halált is jelenti, gyilkos eszköz a főszereplő fia számára, aki testvérhúgát rizsbe fojtja. A rizs nosztalgikus menedék, befogadó és megnyugtató bölcső, egyben halálos ágy: a főszereplő egész identitásának alapja. 

• Su Tong a Kortárs Kínai Írók adatbázisában:

https://www.kinaiirodalom.hu/sutong/

• Blogsorozat Su Tongról a KKK blogon:

https://www.kinaiirodalom.hu/kkk-blog/

• Su Tong Magyarországon: 

https://www.kinaiirodalom.hu/xii-konyvklub-su-tong/

https://www.kinaiirodalom.hu/xiii-konyvklub-film-es-irodalom-2/

Major Kornélia

ELTE Bölcsészettudományi Karon a Távol-keleti Intézet és Kínai Tanszék oktatója, a Távol-keleti Intézet Könyvtárának könyvtárosa. A Kortárs Kínai Könyvklub rendszeres meghívott vendége és tanácsadója. 

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.