SU TONG #3
Szerző: Kenéz Janka / KKK
Amikor 2015-ben Su Tong A csíz története《黄雀记》című regényének ítélték oda Kína legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Mao Dun-díjat, az átadón elhangzó beszédben külön kiemelték a Susogófa utcát, mint a kínai kortárs irodalom fontos irodalmi helyszínét, ahol "képzelet és valóság egymásból nő ki, felvillantva a hétköznapi világ sorsszerűségének és gonoszságának idegen, végzetes fényét." A díj méltó elismerése Su Tong 30 év kitartó alkotómunkájával szövögetett elképesztően komplex irodalmi világának.
Az 1984-ben megjelent Az Epreskert emléke《桑园留念》című elbeszélésétől kezdve A csíz történetéig az író összesen 3 regényében, 7 novellájában és 51 elbeszélésében viszi el olvasóit a Susogófa utcához. Az utca és környéke, az évtizedek alatt újabb és újabb történetekből kirajzolódó képzeletbeli város, Su Tong saját gyerekkori emléktöredékei köré épült. A család lakhelyéhez, Suzhou északi, erőteljesen iparosodott övezetéhez hasonló, bár sokkal mostohább hely bontakozik ki azon az irodalmi várostérképen is, ahol megtaláljuk a Susogófa utcát, a Platánliget utcát, a központi tereket, üzleteket, a gyáraktól szennyes folyópartot, a város történeteit és lakóit. Magyarul olvasható művei közül az Úszómedence és a Cseresznye című novellák kalauzolnak el ebbe a különös világba.
Cseresznye, susogófa, platán, eperfa... Su Tong műveinek kibontásánál érdemes gondosan odafigyelni a növényekre – vagy éppen azok hiányára, hiszen az sem véletlen, hogy a Susogófa utcában egyetlen susogófa sem áll. Ha érdekelnek Su Tong fái és virágai, kövesd sorozatunkat, mert legközelebb egy lilaakáccal és rákolló krizantémmal beültetett baljós árnyú kertbe tekintünk be.
ajánlás:
苏童：黄雀记 (长篇小说), 《收获》二零一三年第三期, 2013年.
angolul megjelent: Su Tong: Shadow of the Hunter (regény), ford. James Trapp, Sinoist Books, 2021.
SU TONG: Úszómedence (novella), ford. Kiss Marcell, Felonline, 2013.12.21.
SU TONG: Cseresznye (novella), ford. Kalmár Éva, Kalligram, 2009. december.
források:
Kenéz Janka
Kenéz Janka vagyok, az ELTE Kína-tanulmányok mesterszakának hallgatója. Kínaiul 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdtem tanulni, emlékszem, a Keleti irodalmak című előadáson későbbi témavezetőm, Dr. Csibra Zsuzsanna, mikor a Dalok könyvében az 51. vers nyitó metaforáját elemezte, bennem akkor érett a kínai irodalom iránti érdeklődés elhivatottsággá. Az évek során a kortárs irodalom felé orientálódtam. Immár négy éve segédkezem a Kortárs Kínai Írók Adatbázisának szerkesztésében, valamint a Kortárs Kínai Könyvklub megalakulása óta a rendezvények szervezésében és népszerűsítésében.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.