ONLINE IRODALOM #3 — Gépi fordítás
Szerző: Biró Eszter
2.2 Gépi fordítás
"(…) az irodalom kifejezetten, de tágabb értelemben minden kreatív szöveg messze túl mutat a gépi fordításon, és a számítógépes fordító-rendszereken"[1],
ezért használták eleinte az ilyen programokat és rendszereket kizárólag olyan szövegek lefordítására, amelyeknek célja a tájékoztatás, információ átadás volt. Ez azonban a technika fejlődésével hamarosan megváltozott, és bár az emberi szerkesztés még mindig szükséges, hogy a gép fordította szöveg ne csak érthető, de élvezhető is legyen, az utóbbi néhány év eredményeit figyelembe véve sokan úgy gondolják, a mesterséges intelligencia is rövidesen betöltheti ezt a szerepet.
Gépi fordítás alatt természetesen a fordítóprogramok által készített fordításokat értem. Mivel ez hatalmas téma, igyekszem annak szigorúan a kínai internetes irodalomra és annak fordítására tett hatásairól írni. A teljesen nyers, gép fordította szöveg gyakran pontatlan, hiszen a program nincsen tisztában bizonyos zsáner-specifikus fogalmakkal, az eredeti nyelv (esetünkben a kínai) és a célnyelv közötti nyelvtani különbségek (például szórend, nyelvtani szerkezetek, stb) miatt a mondatok természetellenesnek hathatnak, a szólások és közmondások fordításai is többnyire értelmetlenül hangzanak, és ami a kínai webregények esetében különösen zavaró, hogy nem mindig tudja elkülöníteni a szereplők nevét és a helyneveket a szövegkörnyezettől, így azokat is lefordítja. Ezért szükséges egy emberi szerkesztő, aki az ilyen hibákat kijavítja.[2]
2015-ben hozta létre az Lnmtl weboldalt a kínai internetes irodalomnak egy olyan rajongója, aki maga nem tudott kínaiul. Így ír az oldalon magáról:
Főállású szoftverfejlesztő vagyok, aki hobbiból kínai webregényeket olvas, néha MTL-en (machine translation, azaz gépi fordítás) keresztül, és egyszer csak belém hasított, hogy ha írok egy olyan weboldalt, mint ez, azzal megkönnyíthetem nem csak a sajátomat, de más emberek életét is. (…) A mandarin-tudásom közel nemlétező, és az angolom sincs olyan jó, hogy azt állíthatnám, bármit is le tudok fordítani. Ennek a projektnek a lényege, hogy megkönnyítse az MTL webregények olvasását.[3]
Az Lnmtl sajátossága, hogy bármelyik olvasó válhat szerkesztővé: adott egy nyers, gépi fordítás, ahol szavak, kifejezések és akár mondatok helyett is ajánlhatnak alternatívát a felhasználók, ezzel addig javítva a gépi szöveget, amíg az egy elfogadható fordítássá nem válik, így könnyítve a program fordította szövegek olvasását. A kereskedelmi weboldalakkal ellentétben itt az új fejezetekre is kevesebbet kell várni, hiszen egy gép sokkal gyorsabban dolgozik, mint egy ember – a szerkesztést pedig maguk az olvasók végzik (visszafele viszont, a kereskedelmi oldalakon garantált a minőségi fordítás).[4]
Egy másik, 2018-ban létrehozott weboldal, a ComradeMao[5] szintén gépi fordításokat publikált, annyi különbséggel, hogy ezek nem estek át szinte semmilyen szerkesztésen, és nem csak kínai webregényeket "fordítottak", hanem koreai és japán történeteket is. Annyi emberi tényező volt csak a fordítás folyamatában, hogy bizonyos szavaknak vagy kifejezéseknek megadták a jelentését, így a munka során a program azokkal dolgozott. Az Lnmtl weboldallal szemben a ComradeMao olvasói legfeljebb a kommentek között, vagy az olvasói és szerkesztői közösség Discord szerverén tehettek javaslatokat a fordítással kapcsolatban, nem szerkeszthették direkt módon a szövegeket. Az oldal mindezek ellenére ugyanúgy vonzotta azokat az olvasókat, akik alig bírták kivárni a rajongói fordítók készítette verziót, vagy akik bele szerettek volna olvasni egy-egy történetbe, hogy lássák milyen is az. Az oldal 2023-ban megszűnt.[6]
A gépi fordítás egy új "típusú" emberi fordító megjelenését eredményezte: az egynyelvű fordítóét. Mivel általában a program képes elvégezni a szövegek értelmi fordítását, így egy olyan személy, aki járatos a célnyelvben elegendő arra, hogy átfogalmazza és kijavítsa azokat a részeket, ahol a fordítás pontatlanul hangzik. Ez felvet egy nagyon fontos kérdést. Ha egy gép képes fordítani, akkor meddig van még szükség (ha van még egyáltalán) hivatásos fordítókra, és mikor válnak majd ezek a fordítók egyszerű szerkesztőkké? Véleményem szerint, egyelőre a fordítóprogramok még nem képesek teljesen átvenni az emberek szerepét, azonban hasznos segédeszközök lehetnek, például sokat gyorsítanak a fordítási folyamatokon. Ezt támasztja alá a következő kutatás eredménye is.
Xu Xinyan és Zheng Xia 2024-ben készítettek egy kutatást a gépi fordításokat illetően. [7] Kiválasztottak egy kínai webregényt (一夜惊婚Yiye jing hun), egy fordító programot (云译客 Yun yi ke), amivel angolra fordítottak bizonyos szövegrészeket, és példákkal illusztrálva haladtak végig azokon a fő pontokon, ahol a gépi fordító kudarcot vall.
Először a lexikális szintet vizsgálták. Felmerült a kérdés, miszerint a célnyelven milyen mértékben tartsunk meg a kínai kultúrára építő fogalmakat. Írhatunk-e "plain noodle" helyett "spaghetti"-t, hogy a nyugati olvasó számára kevésbé legyen idegen a szöveg? Ide tartozik még a kontextus értelmezése és a szófordulatok átültetése, amikkel a gép egyelőre nem igazán boldogul.
Szintaktikai szinten is több problémát vizsgáltak. A redundáns kínai mondatokat, amelyeken a hivatásos fordító rövidítene (például az ismétlődő kifejezéseket csökkentené, vagy a szereplők neveinek folyamatos ismétlése helyett névmásokat használna, stb), a gép érintetlenül hagyja, hiszen a program feladata a fordítás, nem pedig az átfogalmazás. A kínaiban sokkal ritkább a tagmondatok közti kötőszavak használata, mint az angolban, így a fordítóprogramoknak gondot okozhat megtalálni ezeket a logikai kapcsolatokat, és ezért születhetnek hibás fordítások.
A kutatásuk rámutatott arra, hogy bár napról napra fejlődik a világ, és hatékonyságra törekedve jobbnál jobb fordítóprogramok készülnek, egyelőre elkerülhetetlen, hogy kisebb-nagyobb hibákat vétsenek, tehát még mindig nem érnek fel a hivatásos fordítók munkájához. Manapság a kínai internetes irodalom is a kínai kultúra részét képezni, és hogy ezek az írások nyugaton is egyre inkább kezdenek elterjedni, remek alkalom, hogy ezeken keresztül népszerűsítsék azt, ehhez viszont elengedhetetlenek a minőségi fordítások.
- Részletek az alábbi szakdolgozatból:
Kínai online irodalom — Az elmúlt tíz év hozta átalakulás
Alapszakos szakdolgozat
Készítette: Biró Eszter, Keleti nyelvek és kultúrák alapszak – kínai szakirány
Témavezető: Major Kornélia, megbízott előadó
ELTE, Budapest, 2025
- A felhasznált irodalom listája megtalálható a szakdolgozat 8. fejezetében (29-30. o.) A szövegben található számok az eredeti tanulmány lábjegyzeteinek a sorszámai.
Biró Eszter
Biró Eszter egyetemista hallgató vagyok. Eleinte hobbiból kezdtem el kínai fantasy webregényeket olvasni, ezek viszont hamar felkeltették bennem az érdeklődést a kínai kultúra és nyelv iránt. Az ELTE Bölcsészkarán jártam kínai szakra, alapszakos szakdolgozatomban is a kínai webes irodalommal, illetve azok fordításaival foglalkoztam. Mo Xiang Tong Xiu A démoni kultiváció nagymestere című regényt öt éve olvastam először, és ez volt az a regény, ami igazán beszippantott a kínai fantasyk világába.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.