NEZHA #1
NUOZHA (NEZHA)
Szerző: Tokaji Zsolt
Nuozha (哪吒; más változatban: Nezha) gyermekhős és védisten a kései mitológiában és a népi vallásosságban. Már nevének két eleme is idegen, nem kínai eredetre utal, hiszen ezek az írásjegyeket rendszerint idegen eredetű nevek, szavak kínai átírására használták. Nuozha alakjának előképe a hindu mitológiában keresendő. Az egyik elképzelés szerint a Kubera nevű jáksa király Nalakúvara (vagy Nalakúbara) nevű fia lehetett, akinek a neve Naluojiupoluo (那羅鳩婆羅), illetve Nazhajuwaluo (捺羅俱跋羅), vagy Nazhajuwaluo (那吒矩韈) formában megjelenik egyes buddhista művek kínai fordításaiban is. Nuozha isten nevét a későbbi kínai forrásokban is gyakran Nazha (那吒) formában írták. Egy másik elképzelés szerint Nuozha előképe a gyermek Krisna lehetett, aki az egyik legendája szerint legyőzte a Káliya nevű mérges kígyót, nágát. Elképzelhető, hogy ez köszön vissza Nuozha azon történetében, amikor konfliktusba keveredik a keleti tenger sárkánykirályával.
Nuozha történetét a legrészletesebben kibontva majd csak a Ming-kori regény, Az istenek birtokba helyezésének (Fengshen yanyi 封神演義) 12–14. fejezetéből ismerjük, de alakja és történetének korai változata már a Song-korban is felbukkan. Ekkortól kezdve többször hivatkoznak rá, nem ritkán költeményekben is. Su Zhe (1039–1112) például egy egész verset szentelt alakjának, melynek első négy sorában az olvasható: "Az északi mennyei királynak van egy vadóc fia, / aki csak Buddha előtt hódol, az apjának nem. / Buddha tudja, hogy makacs és nehezen hajlik a szóra, / kincses pagodát ad az apjának, hogy bal kezében tartsa." Többek között ez is jól mutatja Nuozha alakjának buddhista mitológiai eredetét. Apjának azt a Vaisravanát, mennyei királyt tartják, akinek a kései kínai mitológiában a Li Jing (李靖) néven ismert hadvezér a megfelelője. Li Jing egyik legjellegzetesebb attribútuma a kezében tartott kisméretű "kincses pagoda" (baota 寶塔) vagy "arany pagoda" (jinta 金塔), amellyel a démonokat tudja elfogni, illetve a Nuozhához fűződő története szerint, engedetlen fiát is ezzel tudja megzabolázni.
Nuozha egy másik, talán még a regény keletkezése előtt lejegyzett történetét a Ming-korból ismerjük. Az ismeretlen szerzőjű, A három vallás isteneinek eredetkutatására vonatkozó teljes összefoglalás (San jiao yuanliu shen di fo si suo shen ji 三教源流聖帝佛寺搜神記) című mű hetedik fejezetében ez a történet olvasható:
Nuozha eredetileg a Jáde Császár palotájának (egyik) mennyei halhatatlana volt. Hat öl magas (kb. 20 méter) (termete volt), fején arany abroncsot viselt. Három feje, kilenc szeme és nyolc karja volt. Szájából kék felhőt lehelt ki, lábával kőlapon taposott, kezében a Tan törvényeit tartotta. Egyetlen üvöltésétől a felhőkből eső hullott és beleremegett a világegyetem.
Merthogy a világban temérdek volt a démonkirály, a Jáde Császár megparancsolta neki, hogy szálljon alá, és szülessen meg a Pagodahordozó Mennyei Király, Li Jing gyermekeként. Szülei legidősebb fiát Jinzhának, a középsőt Muzhának hívták, a tábornok harmadikként született, (kapta a) Nuozha nevet.
A születését követő ötödik napon átváltoztatta testét, és megfürdött a Keleti tengerben. Rátaposott a Kristály Palotára, és addig-addig forgolódott, mígnem ledöntötte annak kincses tornyát. A sárkánykirály ezen feldühödvén harcra hívta őt. A tábornok a hetedik napon végül győzelmet tudott venni, és végzett kilenc sárkánnyal. Az öreg sárkány(király) nem tudta, mi tévő legyen, (be akarta) panaszolni őt a (Jáde) Császárnál. Amikor a tábornok erről tudomást szerzett, lecsapott rá a Mennyei Kapunál és végzett vele.
Ezek után a (Jáde) Császár oltáráról elvette Tathágata íját meg nyilát, és lelőtte Szikla Hölgy fiát, aki ezért sereget küldött ellene. A tábornok az apja oltáráról elvett démon-vadzsrával nyugaton csatát vívott és győzedelmeskedett. Az apja dühös lett rá, amiért a Szikla (Hölgyet) megharagította azzal, hogy az általa vezette valamennyi démonkatonáját lemészárolta. A tábornok ezt követően levagdosta húsát, kivágta csontjait, és visszaadta azokat apjának, majd szellemmé válva Bhagavatnak (ti. Buddhának) kegyelmébe ajánlotta magát. Bhagavat azért, mert (Nuozha) démonokat leigázó képességgel bírt, letört lótusztermésekből elkészítette csontjait, a (lótusz) szárából a húsát, rostjaiból az izmait, a leveleiből pedig a ruháját, majd pedig életre keltette. (Nuozha) titkos dharmacsakra parancsolatot kapott, és a három írásjegyből álló Muchangzi ("Fa Szülte Fiú") névvel illették. Képessé vált megnövelni és összezsugorítani (a testét), átkelni a folyókon, lehatolni a tenger mélyére, elmozdítani a csillagokat, elforgatni a csillagképeket. Egyetlen üvöltésétől meghasadt az Ég és berepedt a Föld; egyetlen sóhajával támasztott arany fénnyel beborította a világot; egyetlen csettintésével engedelmességre bírta a sárkányokat és a tigriseket; egyetlen lándzsaszúrásával megpörgette a világegyetemet; ha pedig hímzett labdájába rúgott, ledőltek a hegyek és meghasadt a tenger. Ezért aztán mind az olyan démonok, mint a Bivaly-démonkirály, az Oroszlán-démonkirály, a Nagy Elefánt-démonkirály, a Lófejű-démonkirály, a Világot Felfaló Démonkirály, az Ördögfiókák Anyja Démonkirály, a Kilencfejű-démonkirály, a Haszonleső-démonkirály, az Eget Felforgató Démonkirály, az ötszáz jáksa, a hetvenkét tűzholló, valamennyien behódoltak neki, egészen addig, mígnem legyűrte a Veres Majmot és leigázta a Gonosz Sárkányt is.
Miután valamennyi démont leigázta, a tábornok isteni ereje még hatalmasabb, alakváltó-képessége pedig kimeríthetetlen lett. Ezért lett ő a Keselyű-csúcson az Égbehatoló Fővezér és a Rettenetes Isteni Erő Ünnepelt Nagy Tábornoka. A Jáde Császár kinevezte őt a harminchat mennyei tábornok fejévé és a Mennyei Kapu Örökös Védelmezőjévé.
Ez a legenda már sok részletében emlékeztet az Istenek birtokba helyezésében olvasható változatra. A regény jellegzetessége, hogy a vallási szinkretizmus hatására a buddhista eredete Nuozha alakja és története erős taoista hatást mutat. Apja Li Jing helyőrségparancsnokként szolgál a Chentang-szorosban (Chentangguan 陳塘關). A történetből kiderül, hogy Li Jing korábban maga is gyakorolta a taoista halhatatlanná válás művészetét, ám ebben a törekvésében kudarcot vallott, és a világi életet választotta. Nuozha a harmadik fiaként születik csodálatos körülmények között, hiszen ő eredetileg a mennyei palotában lakó Isteni Gyöngy (Lingzhu 靈珠) gyermeke. Születésekor már rendelkezik két fegyverével, attribútumaival, a "Világegyetem Karikájával" (qiankunquan 乾坤圈) és a "Mennyet Fölkavaró Damaszttal" (huntianling 渾天綾). Két fivérének, Jinzha-nak (金吒) és Muzha-nak (木吒) már van egy-egy taoista mestere, akik valójában egy-egy buddhista bodhiszattva taoista változatai. Nuozha mestere egy bizonyos Legelső Szent (Taiyi zhenren 太乙真人) lesz, aki megjelenik a születése után és vállalja a gyermek oktatását. Nuozha egy ízben, amikor a keleti tenger partján pancsol, összetűzésbe kerül a sárkánykirály, Ao Bing (敖丙) harmadik fiával, akit megöl. A sárkánykirály be akarja panaszolni őt a Jáde Császárnál (lásd 4.1.3.), ám Nuozha lesben áll s Mennyei Kapunál, és elagyabugyálja a sárkány király és kierőszakolja, hogy ne tegyen panaszt ellene. Nuozha ezt követően újabb tragikus kimenetelű kópéságok után, úgy dönt, hogy csak azzal vezekelhet bűneiért, ha végez magával. Öngyilkossága után a szellemének az anyja építtet egy templomot, ahol a környező népek istenként tisztelik őt. Ám apja még mindig haragudván engedetlen, komisz fiára, összetöri a szobrát és felégeti a templomát. Nuozha lelke felkeresi mesterét, Legelső Szentet, aki lótuszvirágból újra teremeti őt emberi formában. Az újra testet öltött gyermeknek ekkor két újabb csodálatos tárgyat ajándékoz: a "Lánghegyű Lándzsát" (huojianqiang 火尖槍) és a "Szél-tűz Kerekeket" (fenghuolun 風火輪), amely segítségével szélsebesen tud haladni akár a levegőben is. Nuozha elhatározza, hogy bosszút áll apján. Hosszú küzdelmüknek, majd egy nagy hatalmú taoista mágus, Égő Lámpás mester (Randeng daoren 燃燈道人) vet véget, aki valójában Dípankara buddha taoista megfelelője. A mester egy aranypagoda segítségével leckézteti meg az engedetlen Nuozha-t, amelyet aztán Li Jingnek ajándékoz, hogy ha szükséges ezzel fékezheti meg az engedetlen fiát. A történet szerint így lesz a pagoda Li Jing attribútuma, és ezért nevezik Li Jinget "Pagodahordozó Li, a mennyei királynak" (Tuota Li Tianwang 托塔李天王). A regény végén Nuozha-t a Lótusz Harmadik Hercege (蓮花三太子 Lianhe San Taizi) néven istennek nevezik ki. A taoista művekben gyakorta a Középső Oltár Fővezére (Zhongtan yuanshuai中壇元帥) címmel illetik.
Nuozha alakja felbukkan a Nyugati utazás (Xi you ji西遊記), és a Déli utazás (Nan you ji 南遊記) című regényekben is. Nuozha alakja még a modern korban is igen népszerű. Hagyományosan Nuozha-t is tisztelték a gyermekek patrónusaként. A szülők áldozatot bemutatva templomában vagy képmása előtt reménykedtek abban, hogy gyermekük erős és egészséges lesz. Mivel Nuozha az egyetlen olyan figurája a népi mitológiának, aki kerekeken közlekedik, a taxisofőrök, a busz- és teherautó-vezetők védistenként tisztelik.
Tokaji Zsolt. Kínai mitológia. Egyetemi jegyzet.
Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – Kínai Tanszék, 2024.
Tokaji Zsolt
Tokaji Zsolt (1971–) műfordító a klasszikus kínai nyelvű szépirodalmi, filozófiai és egyéb tárgyú klasszikus kínai nyelvű művek szakavatott tolmácsolója. Közel harminc éve, rendszeresen jelennek meg fordításai. Fordítói tevékenysége mellett a Károli Gáspár Református Egyetem kínai szakának oktatója, ahol többek között klasszikus kínai nyelvet, kínai irodalmat, filozófiát és kínai mitológiát tanít.
#olvasskínait
A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.