JÜ HUA: Élni

Szerző: Dózsa Gergő

A kínai irodalmat Magyarországon 2008 után kapták fel az olvasók, amikor Kína volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, és megjelentek olyan szerzők is a magyar piacon, akik már rangos elismeréseket bezsebelhettek, függetlenül a kínai államhoz való viszonyuktól. Közéjük tartozik például Jü Hua is, akinek Élni című regénye már 1993-ban megszületett, majd az 1994-es megfilmesítése még inkább ismertté tette a világon. 

A történet Fu-kuj életéről szól, aki gazdag családból származik, de szerencsejátékon elveszíti a család vagyonát, ezért kénytelen szegény földművesként leélni életét, és igyekszik túlélni újabb és újabb megpróbáltatásokat. Többek között erőszakkal besorozzák katonának az 1930-as években, majd részt vesz a polgárháborúban, megéli így a kommunista hatalomátvételt és a kulturális forradalmat. Mindet túl is éli, még szeretteit is, így egyre nehezebben talál életcélt. Pedig az esetek többségében óriási szerencséje van, mint például: amikor eljátssza a család vagyonát, utána szegényparasztként a kommunisták nem őt fogják elővenni burzsujként, hanem azt, aki elnyerte tőle vagyonát és ki is végzik. A sok nehézség azonban csak megedzi Fu-kujt, és már-már érzéketlenné, közönyössé válik, megbékél sorsával, az eseményeket így csak elmeséli, de nem fűz hozzájuk kommentárt. Ez a mentalitás visszavezethető a csan (vagy Japánban honos verziója, a zen) buddhizmus elveire, mely szerint az életet csak bölcs belenyugvással lehet leélni. Előbb vagy utóbb úgyis megöregszünk, és meg kell halnunk, akkor legyünk bölcsek, ne az evilági élvezeteken gondolkodjunk örökké.

A szöveget nem tagolták fejezetekre, ez egy kicsit nehezíti az átlagolvasó dolgát, cserébe rövidebb-hosszabb epizódokban ismerjük meg Fu-kuj életét. Tulajdonképpen ez egy retrospektív regény, mert időskorában meséli el történeteit egy népdalgyűjtőnek. A főszereplőn kívül a néprajzkutató a narrátora a műnek, aki pontosan nem meghatározott időpontban látogatja meg Fu-kuj faluját. Annyit biztosan tudunk viszont, hogy a regény idősíkja Kína XX. századi történelmének első felét-kétharmadát dolgozza fel.

A mű az olvasó figyelmét folyamatosan fenntartja a szerkesztésének is köszönhetően, emiatt folyton várjuk, lesz-e fordulópont. Nagyon megrázó eseményeken megy keresztül főhősünk, aki kezdetben a feleségét teljesen semmibe veszi. A kínai kommunizmus sajátossága a falusi élet átalakítása, a termelés központosítása, a javak kollektivizálása, emiatt teljes fejetlenség, kapkodás, hozzá nem értés jellemzi. Fu-kuj ennek ellenére türelmesen, már-már derűsen viseli a megpróbáltatásokat. A bölcs belenyugvás mellett, amit említettem már korábban is, halálvágy is jellemzi a főhőst, hiszen szerettei elvesztése és életcél nélkül nehéz a túlélésre koncentrálni. Egyetlen biztos pontja végül a sok nevet viselő ökör lesz. Mi azonban ne legyünk Fu-kujhoz hasonlóan letargikus, mindenbe beletörődő olvasók, inkább merüljünk bele a távol-keleti irodalom újabb és újabb gyöngyszemeibe!

ADATLAP:

• Cím: Élni
• Kiadás éve: 1993 (magyar kiadás: 2020)
• Írta: Jü Hua (Yu Hua)
• Fordította: Zombory Klára
• Kiadó: Helikon
• Műfaj: regény

Dózsa Gergő

Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, és kaposvári középiskolákban dolgoztam 2016-ig, ezt követően költöztem fel Budapestre, ahol egy kőbányai általános iskolában tanítottam. 2024-ben pedig abbahagytam a tanítást, és jelenleg az Index hírszerkesztőjeként tevékenykedem. A kínai nyelvtanulást még volt barátnőm ajánlotta nekem a Konfuciusz Intézetben, amelyből mindössze egy alapfokú nyelvvizsgáig jutottam.

2018 óta vagyok a Mondo magazin cikkírója, ahol ugyan elsősorban japán szépirodalmi művekkel kezdtem a könyvrovatot, de alkalmanként kortárs kínai szerzőkkel is foglalkozom, ezeknek ajánlóit bocsátom most rendelkezésre a Kortárs Kínai Könyvklubnak. A kínai szépirodalmon kívül más, magyarul is elérhető ázsiai szerzőket is olvasom, figyelem a könyvpiacon megjelenésüket, így a fentebb említett japán és kínai írókon kívül maláj, vietnámi és koreai alkotókat is olvasok. Valamint rendszeresen részt veszek a különböző hazai, ázsiai filmeket vetítő filmfesztiválokon, így minden évben írok a Japán, a Koreai és az Imázsia Kínai Filmhétről is.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.