Minden igaz, csak teljesen másként

Szerző: Mészáros F. Sándor

Az Ellenséges vágyak című kínai, hongkongi, tajvani, amerikai film a világháború idején, a japánok által megszállt Sanghajban játszódik, s bár a soknemzetiségű koprodukciós háttér sok esetben kioltja egymást, Tony Leung hongkongi filmsztár alakításának köszönhetően nagyon izgalmas. Külön említést érdemelnek a díszletek, a hangulatos, faragott bútorokban, dísztárgyakban gazdag belső terek, ahol szipkában füstölő cigarettáikkal üldögélnek szép asszonyok, pénzben játszott madzsonggal múlatva az időt.

Az agresszort kiszolgáló bábkormány titkos rendőrségének főnöke végzetes szerelmi viszonyba bonyolódik: az ellenállás erői ugyanis egy vonzó, csínos lány révén próbálják halálos csapdába csalni a gyűlölt személyt. A film sistereg a fülledt, már-már önpusztító erotikától: a rendőrfőnök, bár ösztönösen érzékeli a halálos veszélyt, és jól sejti, hogy a lány az ellenállás tagja, mégis képtelen elszakadni vonzerejétől. Egy nap a világ-egy nap az élet. A film legizgalmasabb jeleneteiben, a rendőr egy rejtekhelyül szolgáló lakásban teszi magáévá a lányt, miközben a ház körül összezárul az ellenállók csapdája. A tőrbecsalt rendőrfőnök azonban az utolsó pillanatban megérzi a veszélyt, és a házból kirohanva fejest ugrik gépkocsija hátsó ülésére, elmenekül.

Az ugyanebben az időszakban játszódó Mai Jia regény, A szél hangja esetében a megoldandó képlet bonyolultabb. A népköztársasági eredet-toposzok között kiemelt helyet foglalnak el a japánellenes, kommunista ellenállás történetei, és a nemzetközileg is sikeres író izgalmasan ötvözi egybe ezeket a kém-thriller műfajjal.

A szerző a széllel kapcsolatos metaforával írja le hitvallását: "A szélcsend a meteorológiában használt szakkifejezés, egyszerűen annyit jelent, hogy egyáltalán nem fúj a szél. Valójában valamennyire mindig fúj a szél, a légáramlás ugyanis mindig széllel jár… Az emberi érzékelésnek megvannak a maga korlátai, sok mindent nem látunk, hallunk és érzünk, pedig a dolgok ott vannak körülöttünk, és olykor nagyobb hatást gyakorolnak ránk, mint azok a jelenségek, amelyeket érzékelünk."

A japán-bérenc hatóságok Hangzhouban egy helyre zárnak össze öt, a bábkormányzat apparátusához tartozó személyt, feltételezve, hogy egyikük áruló, azaz az ellenállásnak dolgozik. Hosszú, testileg-lelkileg gyötrő játszma veszi kezdetét a külvilágtól elzárt helyen, újabb és újabb történetekkel bonyolódik a vizsgált személyek sorsa, a japánok és a bábkormány képviselői számtalan csapdát állítnak a keresett ellenálló leleplezésére.

A csodálatos helyszínről a szerző megemlíti a könyv első soraiban: "Több száz repülőgép bombázta a várost, eltörölve a föld színéről Hangzhou-t, és mintha az istenek avatkoztak volna közbe, csak a Nyugati-tó maradt meg, méghozzá döbbenetes módon igazi veszteségek nélkül. A tó környékének híres emlékei is részesültek ebben az áldásban, átvészelték a hatalmas csapást."

A vallatások során elhangzó minden egyes mondatról egy pillanat alatt kiderülhet, hogy hamis, az olvasó megállás nélkül bolyong az egymásnak ellentmondó állítások, tények erdejében. Öt kérdés‒öt válasz. Öt állítás‒öt cáfolat. Öt élet‒öt sors. Öt fájdalom-öt megváltás. Sokszor joggal támad olyan érzésünk az ütköző "valóságok" miatt, hogy soha nem fogjuk megtalálni a kiutat. Már-már azt hinnénk, tudjuk ki Szellem, vagyis a keresett ellenálló, de aztán újra és újra rá kell jönnünk, csupán a szerző csavart megint egyet a történeten, a megoldásra még várni kell. A japán és a velük együttműködő kínai vallatók csalódottan ébrednek rá tévedésükre, nem is egyszer, hogy aztán még keményebb módszerekkel törekedjenek vallomásra bírni a gyanúsítottakat.

A szerző a Szélcsend c. függelékben ismét elmeséli a történetet, más nézőpontból, ezúttal azonban megjelenítve a "láthatatlan" történéseket, amelyeket, akár az enyhe légmozgást, nem voltunk képesek érzékelni korábban. Feltárulnak tehát a rejtett összefüggések, azt gondolhatjuk, a puzzle minden darabkája a helyére kerül, ahol, és akinél szükséges, igazság tétetik. Hogy ez tényleg így van-e, azt minden olvasó döntse el saját maga.

Akit érdekel az író munkássága, jól teszi, ha megismerkedik a szerző más műveivel is, például a Kódfejtő című, ugyancsak letehetetlen regénnyel, amelyről azonban talán egy későbbi ismetetőben számolok be a kedves olvasóknak.

Kiss Marcell fordítása színvonalasan vezeti végig az olvasót a regény izgalmas fordulatain, újabb és újabb szellemi rejtvényein.                   

Mészáros F. Sándor

Élet-hivatásként a diplomáciát választottam, és mindig úgy éreztem ez a tevékenység mindent megadott, amit szerettem volna elérni: mélyebben belelátni egy-egy ország életébe, sok emberrel megismerkedni és kapcsolatban lenni. A moszkvai IMO-n, a diplomataképzőn távol-keleti szakértő lettem, kínai nyelvvel. Így a pályafutásom Kínához kötődött, három kihelyezésen dolgoztam ott, végighaladva a diplomáciai ranglétrán, a 2000-es évek közepén nagyköveti beosztásban. A reformévtizedek, Kína felemelkedése meghatározó élménye az életemnek. Családommal megszerettük az országot, annak irodalmát is, beleértve a kortárs szerzők műveit. Ezeket máig mindenütt keresem, a kiváló magyar fordításban megjelent műveket örömmel olvasom.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.