S. I. HSIUNG: Az Ég hídja

Szerző: Dózsa Gergő

Anchee Min köteténél már említettem, hogy idén tavasszal két, kínai történelemről szóló könyv is megjelent hasonló korszakról. Hsiung azonban jóval korábban írta a fentebbi címen szereplő művét, mely egy fiktív vidéki szereplő élettörténetét meséli el egészen az 1912-es Kínai Köztársaság születéséig, illetve abban vállalt szerepéig.

A sztori meseszerűen indul, ahol a Li család két különböző életvezetést követő férfiját figyelhetjük meg, ahol a gazdagabbik nehezen jut gyermekáldáshoz, majd komikus körülmények közepette ikrei születnek, de az egyik meghal rögtön a születés után, ezért úgy dönt, vesz egy fiúgyermeket egy halásztól. Ez a fiú lesz tulajdonképpen főhősünk, aki Datong néven szerepel, és szorgalmával, valamint éles eszével és talpraesettségével alapozza meg jövőjét, még ha nevelőapja mindenképpen keresztbe is akar neki tenni. Ráadásul az általa olyannyira szeretett Lótuszillatot is féltestvéréhez, Xiaominghez akarja férjhez adni, ezért úgy dönt, megszökteti a lányt, és a fővárosba mennek. Mivel mindkét fiatal jó tanuló, ezért egy misszionárius magániskolájába kapnak továbbtanulási lehetőséget, de ehhez meg kell keresztelkedniük, ugyanis egy brit férfi az iskolaigazgató. Nem igazán nagy lelkesedéssel vesznek részt a vasárnapi szentmiséken, de szorgalmasan tanulnak. Ahogy idősödnek, úgy hatnak rájuk egyre jobban Datong nagybátyjának, Li Kangnak leveleiben leírtak, így egyre inkább a pekingi egyetemen szeretnének továbbtanulni, majd részt venni az országban csak lázadónak tekintett köztársasági mozgalomban, melynek Szun Jat-szen a vezetője. Ennek azonban ára van, el kell hagyniuk a magániskolát, és szinte a semmiből kell otthont teremteniük maguknak. Ez végül Yuan Shikai titkáraként sikerül, aki tábornokból lesz később a Kínai Köztársaság elnöke. Itt szembesül azzal, hogy a köztársaság létrehozása, illetve maga a pekingi forradalom sikerre vitele nem olyan egyszerű dolog, de – mivel ismerjük a történelmi tényeket – elérik Szun Jat-szen vezetésével céljukat.

A kötet először 1943-ban jelent meg, és családtörténetként működik a könyv utolsó harmadáig, onnantól átvált már-már krónikává. Nagy pirospont jár a szerkesztőknek, hogy Kína történelmének fontosabb eseményeit összeszedték a mű végére, így ha esetleg nem figyelnénk eléggé olvasás közben, bármikor megtudhatjuk pontosan, melyik évben is járunk. A főszereplő Datong tipikus magasztos álmokkal rendelkező hős, akit megérint Li Kang életszemlélete, valamint a haza sorsáról való gondolkodásmódja, hozzá pedig csatlakozik felesége, Lótuszillat, aki türelmesen várja férje hazatérését a polgárháborús viszonyok közepette. Vannak persze kiszámítható epizódok a történetben, és a megszokott hátráltató, akadályozó karakterek is megtalálhatók, kezdve rögtön a nevelőapával, Li Minggel, aki a csecsemővásárlással és garasosságával már a kötet elején se lopja be magát az olvasók szívébe. Hsiungnál is szembesülünk azzal, hogy Kína a XIX. századra mennyire elmaradott az európai nagyhatalmakkal szemben, s bár főleg Ce-hszi császárnét okolják az ország hanyatlásáért, ő meghal, mire a forradalom győzedelmeskedik. Akit érdekel ugyanannak a kínai történelmi korszaknak két szemszögből való megközelítése, az olvassa el Anchee Min kötete mellett Az Ég hídját is!

ADATLAP:

• Cím: Az Ég hídja
• Kiadás éve: 2013 (magyar kiadás: 2021)
• Írta: S. I. Hsiung
• Fordította: Kiss Marcell
• Kiadó: Kossuth Kiadó
• Műfaj: történelmi regény

Dózsa Gergő

Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, és kaposvári középiskolákban dolgoztam 2016-ig, ezt követően költöztem fel Budapestre, ahol egy kőbányai általános iskolában tanítottam. 2024-ben pedig abbahagytam a tanítást, és jelenleg az Index hírszerkesztőjeként tevékenykedem. A kínai nyelvtanulást még volt barátnőm ajánlotta nekem a Konfuciusz Intézetben, amelyből mindössze egy alapfokú nyelvvizsgáig jutottam.

2018 óta vagyok a Mondo magazin cikkírója, ahol ugyan elsősorban japán szépirodalmi művekkel kezdtem a könyvrovatot, de alkalmanként kortárs kínai szerzőkkel is foglalkozom, ezeknek ajánlóit bocsátom most rendelkezésre a Kortárs Kínai Könyvklubnak. A kínai szépirodalmon kívül más, magyarul is elérhető ázsiai szerzőket is olvasom, figyelem a könyvpiacon megjelenésüket, így a fentebb említett japán és kínai írókon kívül maláj, vietnámi és koreai alkotókat is olvasok. Valamint rendszeresen részt veszek a különböző hazai, ázsiai filmeket vetítő filmfesztiválokon, így minden évben írok a Japán, a Koreai és az Imázsia Kínai Filmhétről is.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.