KÖNYVAJÁNLÓ #13

2025.11.20

Egy estén át táncolt



Szerző: Mészáros F. Sándor


A nyolcvanas évtized elején pekingi nagykövetségünkön dolgoztam, munkahelyem és a sanlituni diplomata lakótelepi lakásunk közötti kilométernyi távolságot ebédidőben gyakran gyalog tettem meg. Érdeklődve nézegettem a sikátorokat (hutong), a szegényesen öltözött embereket, a betonvályús fali-csapnál hancúrozó gyerekeket. Több keresztutca találkozásánál terecske képződött, ott mindig nagyon érdekes falragaszokat böngészhettem. Hatalmas hirdetmény adta például tudtul, hogy a közelmúltban köztörvényes bűnözőket végeztek ki nyilvánosan a Munkás stadionban. A végrehajtott kivégzést nagy, vérvörös kipipáló jel nyomatékosította. Elképzeltem, ahogy a halálra ítélteket letérdeltetik a földre, majd a mögöttük álló rendőr pisztollyal tarkón lövi őket. A külföldiek körében akkoriban erősen tartotta magát az információ, hogy a kivégzéshez használt golyó árát (5 yuan) kiszámlázzák az érintett családoknak.

Vajon Lu Danqing, első éves egyetemista, Lu Min Kézbesíthetetlen szerelem c. regényének főhőse, a halálos lövés eldördülése előtt érezte-e tarkóján a pisztoly hideg csövének torkolatát? Talán nem, hiszen a rendőrök nyilván jobbnak látták, ha a fegyverük nem ér hozzá az elítélthez. Ha valakiért ennyire fiatalon érkezik a halál, az természetesen borzalmas, úgy pedig különösen rémisztő, ha az illető ártatlan.

Lu Danqing és társai 1983 karácsonyára bulit szerveztek, egyik társuk révén lányokat is meghívtak. Előkészítették a menő számokat a magnón, feldíszítették a találkozó színhelyét, bort és némi harapnivalót vásároltak, gyertyafényes hangulattal várták a vendégeket. A zene, az ital és az egyik lánnyal, Sijia-val való tánc közbeni testi közelség eufórikus állapotba sodorta Lu Danqinget, aki a zene szünetében – lévén művészeti hallgató –, akt-skicceket készített a lányról, hozzáért a melléhez, majd kérésére ujjával beléhatolt. Ebben a pillanatban tört rájuk az éber szomszédasszony feljelentésére beindult hatósági kommandó. A vizsgálatot követő bírósági eljárás, mint huligánt, erőszaktevőt, halálra ítélte a fiút, s az ítéletet gyorsan végrehajtották. Az ifjú élete ezzel véget ért, szerettei körében azonban a történet lényegében akkor kezdődött.

Az 1966-76 közötti, a Mao által az országra zúdított "kulturális forradalom" pusztítása után megindult a társadalom ̶ és a gazdaság normalizálása, a tíz esztendő dúlásában eltiport értékek újbóli hangsúlyozása. A szabadabbá, enyhültebbé vált légkörben azonban negatív társadalmi jelenségek is felszínre törtek, terjedt a bűnözés. A testiség, a nemi kapcsolatok erőszakos elfojtásának évei után jelentősen megszaporodtak az erőszakos nemi, és általában a fiatalkori bűncselekmények. A vezetés pánikszerűen igyekezett megfékezni ezeket a tendenciákat, meghirdette a bűnözés leküzdésére irányuló cselekvési irányt, "visszaszorítási" kvótákat írva elő a különböző szervezeteknek, intézményeknek. A hatóságok elsősorban a "mennyiségre figyeltek", kevésbé törődtek a részletekkel, nyilvánvalóan hajlamosak voltak a túlkapásokra. Kínai hivatalos személyek a feladatok végrehajtásában jelentkező kampányszerűség kapcsán beszélgetéseken feltárták aggodalmaikat: ha nem reagálnak időben és kellő eréllyel a negatív jelenségekre, akkor gyorsan kicsúszhat a kezükből az ellenőrzés: jön a káosz!

Lu Danqing távozása az életből véget nem érő gyötrelmekre, életfogytiglan tartó lelki pokoljárásra ítéli anyját, apját és Sijia-t. Számukra már nem hozhat megváltást sem perc, sem óra, lelkük teljesen belemerül az önvádakba, a soha véget nem érő önmarcangolásba. Csak kérdésekkel vallathatják önmagukat: ki miben hibázott, jól nevelték-e gyermeküket, tényleg képes volt-e a fiúk a bűntényre, valóban rászolgált-e a kíméletlen büntetésre, nem alakulhattak volna másként az események. Kérdések, amelyekre nincs válasz, szavak, amelyek lelkük örök csendjébe hullnak. Egy dolog biztos: mindhármuk élete végzetesen kisiklott az"ólomnehéz idők"azon végzetes napján, számukra már soha semmi nem olyan, mint a kivégzés rettenetes pillanata előtt. Mondják, bármi is történjék, az élet megy tovább. Számukra csak az a kérdés: ha folytatódik is az élet, van-e értelme? Az olvasó egyre mélyebbre merül a szerencsétlen életükkel küzdő emberek lelki gyötrelmeibe, miközben végigköveti sorsuk alakulását, a kor változásait "második életük" évtizedeiben.

Az ifjú Lu Danqing tragikus története egy régi svéd sikerfilmet idézett fel bennem. Az Egy nyáron át táncolt c. művet a hatvanas évek közepén mutatták be nálunk, 18 éven felülieknek besorolással. A jegyszedő éberségét kijátszva, végignézhettem Kerstin egy nyáron át tartó, tragédiába torkolló szerelmi történetét. Izgatottan előrehajolva bámultam a film legemlékezetesebb jelenetét, a fiatal pár meztelen fürdőzését egy tóban. A bigottság által halálba kergetett lány szomorú sorsa mélyen megérintett, ahogy az "egy estén át táncoló" kínai fiatalember értelmetlen halála, és a hátramaradók véget nem érő gyötrelmes lelki szenvedései is.

Yu-Barta Erika szép, érzékeny fordítása hatásosan közvetíti a szerző üzenetét az olvasóknak, segíti, hogy sokáig bennünk élő élményhez jussunk.   


Mészáros F. Sándor

Élet-hivatásként a diplomáciát választottam, és mindig úgy éreztem ez a tevékenység mindent megadott, amit szerettem volna elérni: mélyebben belelátni egy-egy ország életébe, sok emberrel megismerkedni és kapcsolatban lenni. A moszkvai IMO-n, a diplomataképzőn távol-keleti szakértő lettem, kínai nyelvvel. Így a pályafutásom Kínához kötődött, három kihelyezésen dolgoztam ott, végighaladva a diplomáciai ranglétrán, a 2000-es évek közepén nagyköveti beosztásban. A reformévtizedek, Kína felemelkedése meghatározó élménye az életemnek. Családommal megszerettük az országot, annak irodalmát is, beleértve a kortárs szerzők műveit. Ezeket máig mindenütt keresem, a kiváló magyar fordításban megjelent műveket örömmel olvasom.


#olvasskínait


A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.