ANCHEE MIN: Az utolsó császárné

Szerző: Dózsa Gergő

Nem kellett sokat várniuk Anchee Min duológiájának, kétkötetes művének folytatására a magyar olvasóknak, ugyanis 2023 őszén már élvezhették Ce-hszi császárné életrajzának befejező kötetét. A történet onnan folytatódott, ahol az első könyv véget ért, így aki az Orchidea császárnéval beleszeretett a XIX. századi Kína történelmébe, és érdekelte az uralkodóné további sorsa, az mindenképpen megvette ezt a kötetet is.

Ce-hszi helyzet Hszien-feng császár halála után egyértelműen romlott, annak ellenére, hogy özvegy császárnéként régens maradhatott a gyermek Tung-cse császár mellett. Az ekkor még fiatalnak felnőttnek számító Orchidea igyekezett anyai teendőit megfelelően ellátni, pedig az országot elárasztották a kínaiak számára vesztes ópiumháborúk után az európai nagyhatalmak képviselői, akik egyre több gazdasági előnyt próbáltak kovácsolni Kína szorult helyzetéből. Ennek érdekében szükség lett volna az ország modernizációjára, mely azonban nem ment zökkenőmentesen, sőt inkább csak hátráltató tényezőkkel kellett szembesülnie az udvaron belül, melyet még mindig a mandzsu klán befolyása vezérelt. Tung-cse nehéz örökséggel szembesült, anyja, Ce-hszi jótanácsokkal látta el, de végül a nyomás és a nemi betegség végzett vele, így az anyacsászárné újabb tragédiával nézett szembe, és megkezdte egy újabb utód keresését, melyet végül testvére fiában, Kuang-hszüben vélt felfedezni. Eközben az imperialista háborúk, valamint a gyarmatosító hatalmak követelései sem álltak meg, melyeket egyre nehezebb volt elfogadni, illetve teljesíteni. Ce-hszi emellett elvesztette plátói szerelmét, egyben támogatóját, Rong-lu tábornokot, aki váratlanul megnősült és elhagyta az udvart. A császár egyre több idegen hatalommal volt kénytelen tárgyalni, többek között azokkal a japánokkal is, akiktől szégyenteljes vereséget szenved a századfordulón. De nem könnyítette meg dolgát különböző csaló reformerek agyament ötleteinek elfogadásával. Természetesen – és ezzel sem árulok el nagy spoilert – a császárné haláláig követjük csak az események alakulását, a XX. századi Kína történelmének fontos emberei közül előkerül így is Szun Jat-szen vagy Jüan Si-kaj. Az epilógusban persze még megtudhatjuk a legfontosabb személyek további sorsának alakulását, de igazából ez egy történelmi regénytől elvárás az olvasók részéről.

A kétkötetes mű alapos kutatómunka eredményeképpen születhetett meg, és meglátásom szerint igyekezett az utolsó kínai császárnét úgy bemutatni, hogy ne csak az utókor számára negatív jelzőkkel illetett nő álljon a szemünk előtt, hanem egy érző, a mindenkori politikai és családi helyzetnek megfelelően viselkedő asszony jelenjen meg. Ce-hszit a mai történészek egy jelentős része szörnyetegként, hataloméhes nőként jellemzi, a korabeli nyugati sajtó pedig sárkányhölgy névvel illette, ehhez képest Anchee Min egy önfeláldozó, a birodalomért küzdő asszonyt mutatott be nekünk. Kína XIX. századi történelme bővelkedik a modernizációs törekvések és a hagyományos pozíciók közötti egyensúly megtalálásában, mely végül az ópiumháborúk és az egyenlőtlen szerződések miatt gyakorlatilag esélytelenné válik a korábbi helyzetének fenntartására, egyértelműen szüksége lesz reformokra. Az viszont már a XX. század feladata lett, hogy ezt az óriási országot milyen irányba vezette tovább. Összességében véve viszont kaptunk egy izgalmas, Kína történelmét nem a szokott módon bemutató történelmi duológiát, melyet bátran ajánlok olvasóink figyelmébe!

ADATLAP:

• Cím: Az utolsó császárné
• Kiadás éve: 2007 (magyar kiadás: 2021)
• Írta: Anchee Min
• Fordította: Mester Yvonne
• Kiadó: Kossuth Kiadó
• Műfaj: történelmi regény

Dózsa Gergő

Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, és kaposvári középiskolákban dolgoztam 2016-ig, ezt követően költöztem fel Budapestre, ahol egy kőbányai általános iskolában tanítottam. 2024-ben pedig abbahagytam a tanítást, és jelenleg az Index hírszerkesztőjeként tevékenykedem. A kínai nyelvtanulást még volt barátnőm ajánlotta nekem a Konfuciusz Intézetben, amelyből mindössze egy alapfokú nyelvvizsgáig jutottam.

2018 óta vagyok a Mondo magazin cikkírója, ahol ugyan elsősorban japán szépirodalmi művekkel kezdtem a könyvrovatot, de alkalmanként kortárs kínai szerzőkkel is foglalkozom, ezeknek ajánlóit bocsátom most rendelkezésre a Kortárs Kínai Könyvklubnak. A kínai szépirodalmon kívül más, magyarul is elérhető ázsiai szerzőket is olvasom, figyelem a könyvpiacon megjelenésüket, így a fentebb említett japán és kínai írókon kívül maláj, vietnámi és koreai alkotókat is olvasok. Valamint rendszeresen részt veszek a különböző hazai, ázsiai filmeket vetítő filmfesztiválokon, így minden évben írok a Japán, a Koreai és az Imázsia Kínai Filmhétről is.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.