MO YAN: Élni és halni végkimerülésig

Szerző: Dózsa Gergő

Jü Hua (Yu Hua) Élni című regényének kiadása után egy tematikájában igen hasonló, de egy plot twisttel a reinkarnációt is szerepeltető történetet kaptunk a Nobel-díjas írótól, Mo Yantől. Az Élni és halni végkimerülésig a XX. századi Kína történelmét újjászületések soraként ábrázoló családregény. A hatszor újjászülető Ximen Nao azonban csak szervezője, központi alakja a regénynek, sokszor inkább narrátor, mint főhős. Állattestben való élése során a kínai történelem megannyi fontos eseményét láthatjuk.

Ximen Nao Ximenfalva földesura, akit a kommunista hatalomátvételkor kivégeznek, ártatlansága ellenére azonban ötször reinkarnálódik állattestben; szamár, ökör, disznó, kutya és majom képében. Közben egyre kevésbé emlékszik emberi létére. Az állati tulajdonságok egyre jobban eluralkodnak felette. Szamárként makacs, csökönyös állat lesz, aki minden kommunista ötlet ellen "felszólal". Ökörként fogadott fiát, Lan Liant támogatja, aki az egyetlen független földműves a kollektivizálás közepette. Lan Lian arcát elcsúfítja egy nagy kék anyajegy, amitől démoni figurának tűnik, ezt az ismertetőjegyet örökíti tovább a család férfitagjainak. Lan Lian fiai kétféle utat követnek, a kisebbik apjával marad független földművesként, a nagyobbik a falu vezetője lesz és agitálja apját a kommunába való belépésre. A leghosszabb rész (Disznólkodás) Ximen Nao disznóként való szereplése, tenyészkan lesz ugyanis egy sertéstelepen. A negyedik részben már kutya, és Ximenfalva helyett már Gaomi városa lesz a fő helyszín. Jiefang feleségének lesz a hű társa, a társadalmi átszervezés vége után már Chunmiao és Jiefang közti szerelmi szál válik fontossá, Hezuo ezt nehezen viseli. Jinlong eközben a kapitalizálódás ellenére a kulturális forradalom bűvöletében él. A legvégén még majom is lesz Ximen Nao, de azt már a szerző nem fejti ki, helyette kapunk egy lezárást a főbb karakterek sorsáról.

A sztori tehát elég fordulatos, izgalmas csavarokat tartalmaz; Mo Yan cserélgeti a narrátorokat, sőt még egy ugyanolyan nevű karaktert is szerepeltet a regényben, ami önkritikusságra vall. Három fő narrátorunk van: Ximen Nao, Lan Jiefang és ükunokája, Nagyfejű Lan Qiansui. Érdekesség, hogy a regény zárásánál mondhatni ciklusként, avagy róka fogta csukaként önmagába ér vissza a történet. A reinkarnáció kérdésköre egy európai olvasó számára nehezen felfogható, megérthető, azonban ebben a regényben is látható, hogy az ember cselekedeteitől, előző életeitől függően az alvilág királya mindig a hozzá passzoló életformaként engedi újjászületni. Ximen Nao ugyan jóságos, de sokszor hirtelen haragú, makacs, viszont szeretteiért mindent megtesz, végigköveti családjának életét, egészen az utolsó újjászületésig. 

Aki szereti a különleges körítést tartalmazó (reinkarnáción keresztül bemutatott kínai történelem), igen hosszan kifejtett (röpke 760 oldal a kötet) családregényeket, azok mindenképpen olvassák el a Nobel-díjas szerző könyvét!

ADATLAP:

• Cím: Élni és halni végkimerülésig
• Kiadás éve: 2006 (magyar kiadás: 2020)
• Írta: Mo Yan
• Fordította: Kiss Marcell
• Kiadó: Noran Libro
• Műfaj: regény

Dózsa Gergő

Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, és kaposvári középiskolákban dolgoztam 2016-ig, ezt követően költöztem fel Budapestre, ahol egy kőbányai általános iskolában tanítottam. 2024-ben pedig abbahagytam a tanítást, és jelenleg az Index hírszerkesztőjeként tevékenykedem. A kínai nyelvtanulást még volt barátnőm ajánlotta nekem a Konfuciusz Intézetben, amelyből mindössze egy alapfokú nyelvvizsgáig jutottam.

2018 óta vagyok a Mondo magazin cikkírója, ahol ugyan elsősorban japán szépirodalmi művekkel kezdtem a könyvrovatot, de alkalmanként kortárs kínai szerzőkkel is foglalkozom, ezeknek ajánlóit bocsátom most rendelkezésre a Kortárs Kínai Könyvklubnak. A kínai szépirodalmon kívül más, magyarul is elérhető ázsiai szerzőket is olvasom, figyelem a könyvpiacon megjelenésüket, így a fentebb említett japán és kínai írókon kívül maláj, vietnámi és koreai alkotókat is olvasok. Valamint rendszeresen részt veszek a különböző hazai, ázsiai filmeket vetítő filmfesztiválokon, így minden évben írok a Japán, a Koreai és az Imázsia Kínai Filmhétről is.

#olvasskínait

A KKK BLOG-on megjelent blogbejegyzések a feltüntetett Szerzők szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik a Kortárs Kínai Könyvklub véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a KKK BLOG megjelölésével engedélyezett.